A forgalom értéke kivitelben 5%-os, behozatalban pedig 2%-os csökkenést mutat a megelőző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi mérleg hiánya 188 milliárd forint, amely 34 milliárd forinttal haladja meg a 2002. év első két hónapjában regisztrált értéket.

Az előző években regisztrált adatváltozások alapján készített becslésünk szerint az utólagos korrekciók végrehajtása után a 2003. január–február havi export forintértéke mintegy 2%-kal marad el a megelőző év azonos időszakában regisztrált értéktől, míg a behozatal értéke lényegében változatlan. A dollárban és euróban számított értékindexek különbségét a forgalmunkban döntő szerepet játszó euró dollárhoz viszonyított jelentős felértékelődése magyarázza. Tovább folytatódik (a januári hónap kivételével) az a 2002 augusztusában elkezdődött tendencia, mely szerint a behozatal változását jelző havi értékindexek magasabbak a kivitelből számítottaknál. A folyamat mögött megítélésünk szerint egyrészt a termelésüket megszüntető vállalatok forgalomkiesése, és a videojátékok idei exportjának elmaradásához kapcsolható forgalomcsökkenés, másrészt a fogyasztási célú import növekedése állhat. Kereskedelmi mérlegünk hiánya (elsősorban a február havi forgalom alakulásának következtében) 34 milliárd forinttal nagyobb az egy évvel korábbinál.

A kivitelünk több mint 60%-át kitevő gépek és szállítóeszközök értéke – itt és az elemzés további részében folyó áron, forintban számított adatok alapján – 1%-kal növekedett, míg a forgalom 30%-át jelentő feldolgozott termékek exportja (jelentős mértékben a bázisév első felében lebonyolított, nagy értékű videojáték-export idei kiesése miatt) mintegy hetedével csökkent. Az árufőcsoportok közül a legnagyobb mértékben, közel ötödével az élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport kivitele csökkent, elsősorban a kukorica- és sertéshúsexportunk visszaesése következtében. A behozatalunk felét kitevő gépek és szállítóeszközök értéke az árufőcsoportok közül a legjelentősebben, 7%-kal mérséklődött. A teljes importunk közel hatodát jelentő villamos gépek, készülékek és műszerek árucsoportba tartozó termékekből 15%-kal, az irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezésekből több mint 30%-kal alacsonyabb értékben importáltunk. Az árufőcsoporton belül ugyanakkor több mint kétszeresére nőtt, és mintegy 40 milliárd forintot tett ki a mobiltelefon-készülékek importja, valamint a hasonló értékben behozott személygépkocsikra is mintegy 8 milliárd forinttal többet fordítottunk. Az 546 milliárd forint értékben beszerzett feldolgozott termékek importértéke 2%-kal bővült; ezen belül az importált gyógyszerekre az előző évinél negyedével többet, 43 milliárd forintot költöttünk. Az energiahordozók importjának 5%-os növekedése – amely egyben az árufőcsoportok közül a legnagyobb mértékű bővülést is jelenti – túlnyomórészt a kőolaj és kőolajtermékek árában bekövetkezett, jelentős mértékű árszínvonal-növekedéssel magyarázható.

Mivel kivitelünk 5%-os értékcsökkenése 3 százalékponttal meghaladja az importét, kereskedelmi mérlegünk 34 milliárd forinttal vált kedvezőtlenebbé, és 188 milliárd forint hiányt mutat. A mérleg romlása döntően a fejlett országokkal folytatott kereskedelem alakulásával magyarázható, miután erre a területre koncentrálódott a fentebb már jelzett forgalomkiesés. A reláció országaival folytatott kereskedelmünkben a behozatal értéke 2%-kal, a kivitelé viszont 7%-kal csökkent, s így egyenlegünk 59 milliárd forinttal kisebb aktívummal zárta az első két hónapot, mint 2002 azonos időszakában. A legnagyobb kereskedelmi partnerünkkel, Németországgal folytatott kereskedelmünkben kimutatott 100 milliárd forintos többlet mintegy 60 milliárddal alacsonyabb az előző évinél, miután exportunk 7%-kal csökkent, importunk pedig 7%-kal nőtt. A fejlődő országok viszonylatábanközel azonos arányban csökkent (13, illetve 11%-kal) az import és az export (az importban döntően a gépforgalom jelentős visszaesése miatt), de miután behozatalunk értéke hatszorosa kivitelünknek, a mintegy 200 milliárd forintos mérleghiány 33 milliárd forinttal alacsonyabb az előző évinél. Forgalmunk értéke kizárólag a közép- és kelet-európai országokkal nőtt, mivel azonban behozatalunk értékbővülése 1 százalékponttal felülmúlta a kivitelben tapasztaltat, mérleghiányunk ebben a relációban kismértékben (8 milliárd forinttal) emelkedett.