Az értékes munkaerőt már az elmúlt években is egyre távolabb kellett keresniük a hazai toborzó cégeknek, ez a tendencia pedig 2022-re még inkább fokozódni látszik. Olyannyira, hogy jelenleg már egészen a Fülöp-szigetekig mennek a magyar munkaerő-kölcsönzők a potenciális munkavállalókért. De miért pont a Fülöp-szigetek nyújthat megoldást a magyar gazdaság szorult helyzetére? – „Ázsiából már korábban is jelentős számú munkaerő érkezett hazánkba, csak éppen nem szervezett keretek között, hanem önállóan. Az egyénileg beutazott munkavállaló azonban számos olyan visszaélésnek van kitéve, amit a munkaerő-kölcsönzés szigorú jogi keretek közt zajló gyakorlata kizár." – vázolta fel a külföldi munkaerő toborzásával kapcsolatos nehézségeket Mihályi Magdolna a Jobtain HR szolgáltató ügyvezetője.
A háborús helyzet miatt a munkaerő-kölcsönző cégeknek újra kell gondolniuk a toborzás eddigi gyakorlatát
A több iparágban is egyre nagyobb mértékben jelentkező munkaerőhiány miatt jelentős kihívással kell szembenéznie a magyar gazdaságnak, ezzel együtt pedig a hazai munkaerő-kölcsönző cégeknek is.
A feldolgozóipar mellett ma már a mezőgazdaság, az elektronikai ipar és az építőipar működtetése is elképzelhetetlen lenne a külföldi munkaerő tömeges alkalmazása nélkül. Ezt a helyzetet súlyosbítja, hogy 2022-ben hirtelen nagy lendületet kaptak olyan iparágak is, amelyek eddig a járványhelyzet miatt teljesen leálltak, vagy csak részlegesen üzemeltek. A termelő cégek mellett így mára a turizmusban, vendéglátásban és szállodaiparban is számottevő a munkaerőhiány mértéke, ami a nyári szezon beindulásával még inkább fokozódni látszik. A hazánkban működő vállalatok létszámhiányát az elmúlt években a szomszédos országokból behozott munkaerővel igyekeztek feltölteni a hazai munkaerő-kölcsönző cégek, az ukrán-orosz konfliktus miatt azonban most újra kell gondolniuk a toborzás eddigi gyakorlatát.
Újabb 9 ország állampolgárainak lett jelentősen könnyebb a magyarországi munkavállalás
Míg munkaerő-kölcsönzés céljából könnyített eljárással korábban csak Ukrajnából és Szerbiából lehetett behozni munkavállalókat, a főként a feldolgozóiparban tapasztalható jelentős hazai munkaerőhiány miatt 2021-ben a kormány egy törvénymódosítással további 9 ország állampolgárainak könnyítette meg a magyarországi munkavállalást. Fontos azonban kiemelni, hogy ezzel a könnyített eljárással azonban csak a kormány által minősített munkaerő-kölcsönző cégek hozhatnak be és alkalmazhatnak hazánkban munkavállalókat. Az új rendelkezés értelmében a hiányszakmákban könnyített eljárással alkalmazhatók a vietnámi, mongol, fülöp-szigeteki, montenegrói, fehér-oroszországi, indonéz, kazah, észak-macedón, és bosznia-hercegovinai munkavállalók hazánkban.
A legtöbb ázsiai országban régóta bevált gyakorlat, hogy a lakosság egy jelentős része külföldön dolgozik
Ahhoz, hogy egy munkavállaló hosszútávon tudjon dolgozni külföldön, nem elég alkalmasnak lennie az adott munkakörre, fontos, hogy be tudjon illeszkedni az új környezetébe és azonosulni tudjon a befogadó ország kultúrájával. Az ázsiai országok ilyen szempontból azért ideálisak, mert esetükben abszolút bevált gyakorlat, hogy a lakosságuk jelentős része külföldön vállal munkát. A fülöp-szigeteki családoknál például teljesen természetes az, ha az egyik szülő, vagy akár mindkettő külföldön dolgozik, az unokatestvérek és a nagyszülők látják el a gyerekeket. Emellett a filippin emberek rendkívül tisztelettudók, precízek és alázatosak, emiatt pedig nagyon jól integrálhatók a gyári és multinacionális környezetbe egyaránt. Ami a szabadidő eltöltését illeti, a filippin lakosok szívesen sportolnak, és mivel vallásosak, fontos számukra a templomba járás és talán kevesen tudják róluk, de imádják a karaoket. „Az elmúlt években nagyon sok kutatást végeztünk azzal kapcsolatban, hogy melyik az a nemzet vagy ország, aminek a lakosai kultúrájukban, világnézetükben, alkalmazkodóképességükben, legközelebb állnak az európai lakossághoz és mi ennek tükrében tettük le végül a voksunkat a Fülöp-szigetek mellett." – fejtette ki Mihályi Magdolna.
