Tavaly azok a kiadóvállalatok tudtak sikeresek lenni, amelyek nemzetközi színtéren dolgoztak – mondta Michael Ringier. A hasonló nevű kiadó elnöke elmondta: a cégcsoport bevétele tavaly meghaladta a 1 milliárd svájci frankot (168,5 milliárd forintot). Miközben a svájci részleg bevétele közel 8 százalékkal csökkent, az ázsiai stagnált, Kelet-Európa igen jól teljesített, a Ringier Europe (RE) ugyanis 35,6 százalékkal növelte bevételeit, amely így elérte a 227,3 millió svájci frankot (38,3 milliárd forintot). Azonban ez sem segített a cégcsoporton, amely összesen 2,1 százalékos bevételcsökkenésről adott számot.

A csoport nyereségessége ugyanakkor jelentősen 10 százalékkal javult 2002-hez képest. 2003-ban a nettó nyereség 43,2 millió svájci frank (7,3 milliárd forint) volt, szemben a 2002-es 39,2 millió svájci frankkal (6,6 milliárd forint). Ringier mindezt a dinamikus akvizíciók mellett és új termék bevezetések mellett egy átfogó költségmegtakarítási programmal magyarázta. Így például csak Svájcban háromszáz munkatársuktól váltak meg, valamint bezárták a winterthuri nyomdájukat. Ugyanakkor – főként a kelet-európai terjeszkedés okán A Ringier Europe alkalmazotti létszáma 300 fővel gyarapodott.

A már említett 227,1 milliós európai árbevétel két részből tevődik össze: a példányszám növeléséből, illetve a hirdetési bevételekből – tette hozzá Silvia Lepiarczyk. Az RE igazgatója rámutatott: az értékesítésből származó bevétel elérte a 114,8 millió svájci frankot tavaly, így 2002-ben „csak” 83,5 millió svájci farnak volt. Ugyanakkor a reklámbevétel alig bővült: 84,2 millió svájci frank származott hirdetésből. A fennmaradó részen egyéb bevételek osztoztak. A szinten maradó reklámbevétel Lepiarczyk azzal magyarázta, hogy erős koncentráció zajlott le a piacon. Magyarországon például 12 nagy kiadó lefedi a piac 75 százalékát. A tortából a Ringier Kiadói Kft. (RK) hét százalékkal részesedik: listaáron.

A hazai helyzetről szólva: az RK tavaly igen jó évet zárt – emelte ki Papp Béla. A kft. ügyvezető igazgatója hozzátette: 2003-ban is folytatódott az a tendencia, hogy évről-évre egyre több sajtóterméket adnak el. 2003. III. negyedévében például 36 millió különböző fajta lapot értékesítettek, míg 2002. harmadik negyedévében 29 millió példányban keltek el a cég termékei. Az első negyedéves adatok szerint a trend folytatódik, hiszen január és március között 37 millió példányban keltek el a lapcsoporthoz tartozó újságok.


Mindez azt jelenti, hogy 2003-ban a 10 milliárd forintot is meghaladta az RK bevétele. Ez közel 20 százalékos javulás 2002-hez képest, amikor 8,6 milliárd volt a cég bevétele. A még mindig folyamatban lévő Gazdasági Versenyhivatali eljárás miatt az adat nem tartalmazza a Népszabadságból származó bevételt. A nemrégiben átalakított lap egyébként újabb 6,8 milliárd nettó árbevétellel gyarapította a vállalat kasszáját. A cég üzleti eredménye egyébként 329 százalékkal javult. A mérleg szerinti eredménye pedig elérte az egymilliárd forintot.


A Népszabadságról szólva Papp kifejtette: a nemrégiben történt átalakítás után stabilizálódott az újság helyzete, sőt valamelyest nőtt is az eladott példányok száma. A lap szerkezete és tartalma egyébként tovább „lazulhat”. Az ügyvezető ezt azzal magyarázta, hogy az Axel Springer által ősszel bevezetendő bulvárlap a tapasztalatok szerint nem csak a hasonló lapoknak támaszt majd konkurenciát, hanem a komoly újságoknak is. Így a Blikk mellett a Népszabadságnak is fel kell készülnie az új versenytárs érkeztére. Arra azonban nem készül az RK, hogy – a GVH esetleges negatív döntése esetében – összevonja a Magyar Hírlappal, bár ez is egy lehetőség – fogalmazott az ügyvezető. Az azonban biztos, hogy a Hírlaphoz befektetőket keresnek.


Az RK legnagyobb szabású terve a jövőre nézve nyomdai beruházása. Ennek értéke meghaladja a 4 milliárd forintot. Az elképzelések szerint Magyarország legnagyobb kapacitású nyomdája lesz, amely akár napi 800 ezer sajtótermék előállítására is képes lesz. Papp szerint október elsején már ott készülhet a Blikk, majd 2006-tól pedig már a Népszabadság is. Az új nyomdába költözéssel egyébként változtatnak a Blikk formáján, jobban közelítik a Magyar Hírlap, illetve a Népszabadság kinézetéhez, ezzel is hangsúlyozva az újság „minőségi bulvár” jellegét. Lepiarzcyk arról is szólt, hogy a nyomda ügyfélként fogja kezelni a saját lapcsaládot, így – vélhetően – piaci árakon dolgozik majd. Az RE igazgatója hozzátette: a bérnyomtatás árában sem kívánnak jelentősen eltérni a megszokott áraktól. A beruházás megtérülése 10 évre tehető.