Schaller-Baross Ernő, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában azt mondta: Európának nem újabb korlátozásokra, hanem versenyképes vállalkozásokra, sikeres startupokra és technológiai áttörésre van szüksége. Az Európai Bizottság feladata nem az innováció akadályozása, hanem annak elősegítése – hangoztatta.

„Ne kövessük el ugyanazokat a hibákat, amelyek a hagyományos európai ipart meggyengítették. Ne engedjük, hogy a túlzott szabályozás a jövő technológiai iparágait is kiszorítsa Európából” – fogalmazott.

Kiemelte: Magyarország már 2020-ban elfogadta saját mesterségesintelligencia-stratégiáját, melyet a kormány 2025-ben megújított, és amely 2030-ig új célokat határozott meg. A stratégiai gazdasági alkalmazások ösztönzését, az infrastruktúra fejlesztését, a kutatás-fejlesztést és az MI-kompetenciák erősítését egyaránt szolgálja – magyarázta.

„Ez jó példa, erre építhetünk. Közösen, közös összefogással tudunk azon dolgozni, hogy a startupjaink ne menjenek el külföldre” – tette hozzá felszólalásában Schaller-Baross Ernő.

Dávid Dóra, a Tisza Párt EP-képviselője beszédében kiemelte: a mesterséges intelligencia kulcsfontosságú a termelékenység növelésében, a betegségek gyógyításában, ezért Európának alkalmaznia kell. Az MI kockázatokkal is jár – hívta fel a figyelmet. Noha Európában megszületett az MI-rendelet, nemzetközi együttműködésre van szükség ahhoz, hogy a legfejlettebb MI-modelleket ellenőrzés alatt lehessen tartani – magyarázta. Emellett – mint kifejtette – független értékelőkre is szükség van, akik tesztelik a modelleket, még mielőtt azok piacra kerülnének, vagy mielőtt lehetőségük nyílna arra, hogy „kiszabaduljanak”.