László András, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a vita során elmondott felszólalásban arra hívta fel a figyelmet, hogy tízből négy cég fontolgatja, hogy elhagyja az EU-t, mert nem jutnak hozzá a tevékenységük bővítéséhez szükséges forrásokhoz. Az Egyesült Államokban az MI-startupok hat-nyolcszor annyi kockázati tőkét tudnak bevonni üzleti tevékenységük kiterjesztéséhez, mint Európában. Egy másik ok, hogy minden elköltött euróból 40 centet a szabályozási megfelelésre fordítanak, ahelyett, hogy technológiai fejlesztésekre költenék. Az MI-rendelet (AI Act) egyértelműen nem elég jó – jelentette ki. Olyan üzleti környezetet és egységes piacot kell teremteni, amely nemcsak az európai startupokat ösztönzi a maradásra, hanem más régiókból is Európába vonzza a vállalkozásokat.

„Olcsó energiára van szükségünk” – fogalmazott László András, majd hozzátette: ez nemcsak a technológiai és az MI-szektornak, hanem az európai ipar egészének és a háztartásoknak is előnyére válna. A megfelelési szabályok helyett különleges mentességeket kellene biztosítani az MI-startupoknak a szabályozási megfelelés terén. Ez – mint kifejtette – csökkentené a költségeiket, mérsékelné a befektetők kockázatait, és felgyorsítaná az innovációt.

Emellett – mint hangsúlyozta – adókedvezményekre van szükség az európai MI-szektorba fektető európai befektetők számára. A magántőke csak akkor mozdul, ha az európai MI-startupokba történő befektetés nagyobb haszonnal kecsegtet, mint a világ bármely más pontján. Az európai „digitális szocializmus” nem a helyes út – hangoztatta beszédében László András.