Nemrég döntöttek az Új Magyarország Vállalkozási Program beindításáról, amely a kormányzat elképzelései szerint komplex fejlesztési eszközrendszert biztosíthat valamennyi mikro-, kis- és középvállalkozás számára. A stratégia négy területet érint annak érdekében, hogy a kkv-k gazdasági teljesítménye növekedni tudjon: a támogató szabályozási környezet, a finanszírozási források bővülése, a vállalkozói tudás fejlődése, illetve az üzleti infrastruktúra fejlesztése. A következő három évben háromszázmilliárd forintot fordítanak majd ezen célokra, míg 2007-2013 között további kétezermilliárd forintot.
Az elmúlt 17 évben az állam keveset fektetett be a kkv szektorba, ám mára belátta, hogy kiadás nélkül nincs bevétel, ennek is köszönhető a mostani program - kommentálta az indulást a Piac és Profit érdeklődésére Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke. Elmondta, hogy a program kidolgozását - amelybe őket is bevonták - két éve kezdték meg, majd sok elméleti vita után nemrég sikerült elfogadni.
Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a program kialakításának kezdetén még több olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy Magyarországon túl sok a kkv, ám mára kiderült, hogy ezzel nincs probléma, hiszen a hazai gazdasági szerkezet majdnem azonos a többi uniós tagállaméval. Ennek megfelelően a foglalkoztatottak körülbelül hetven százalékát a kicsit adják, különbség abban van, hogy a mostani euró, dollár árfolyam alapján a GDP-ből kisebb részesedést vállalnak a kkv-k itthon, mint a többi uniós országban. (Itthon mintegy ötven százalékot.)
Ki kell fehéríteni a gazdaságot
Az uniós források 12 százaléka jut a versenyképesség növelésére, ebből kell megoldani a foglalkoztatás és a termelékenység növelését - közölte Szűcs György. Elmondta, hogy jelenleg mint 3,9 millió munkavállaló után fizetnek be valamilyen adót és/vagy járulékot, a cél az lenne, hogy hét év múlva már legalább ötmillió ilyen alkalmazott legyen.
Ehhez viszont az kell, hogy munkahelyeket tudjunk kínálni a dolgozni kívánó rétegnek, be kell bizonyítani, hogy nem éri meg feketén dolgoztatni, vagy éppen dolgozni - állítja a szövetségi elnök. Ennek egyik eleme lehetne a tendereken induló cégeknél a termelékenység növekvése - ami egyébként az uniós pályázatoknál alapkövetelmény -, hiszen így egyre több embert tudnának bevonni a termelésbe, amely által egyre több ember után fizetnének adót. (A kifehérítést szolgálja a Start-program is.)
A termelékenység növekedéséhez viszont gyakran hitelre van szükség, ezért az MFB hosszú távú 15 éves kölcsönöket nyújt a kkv-k beruházásaihoz, fejlesztéseihez. A kedvezményes hitelekre mindenképpen szüksége van a szektornak, hiszen a kkv döntő többsége egyedül nem képes előállítani az önerőt - mondta ezzel kapcsolatban Szűcs György. Szerinte bár Magyarországon néhány területen túlbiztosított a szabályozás, az utóbbi időben lehetett példákat látni arra - például a GOP pályázatoknál -, hogy gyorsultak a kifizetések.
Külföldi esélyhez jobb információáramlás kell
Egy nemrég készült felmérés kimutatta, hogy az export már mintegy egyharmadát adják a kkv-k, illetve az is pozitívum, hogy 2005-2006-ban a hitelek hatvan százalékát ez a szektor vette fel, ami mutatja azt is, hogy van fejlődési tartalék a kicsikben - közölte Szűcs György. A nemzetközi versenyben való helytállást egyébként a kormány kiemelten kezeli, hiszen tájékoztatásuk szerint a külföldi piacon versenyképes kkv-k lehetnek az új, tudásalapú gazdaság szilárd talapzatai. (A külföldi megjelenést segíti a Kexport program is.)
Ehhez azonban az kell, hogy a kicsik összefogjanak, mivel egyedül nagyon nehéz megjelenni, ám akár klaszterekkel sikeresen lehet fellépni a nemzetközi versenyben - adott jó tanácsot az IPOSZ vezetője. Az is jó megoldás, ha a kicsik egy tőkeerősebb társat keressenek maguknak, mivel így akár egy profi pályázatíró céget is fel tudnak venni - ami nagy segítség lehet a tenderezésnél. (A szegedi szoftveripari cégek klaszterbe szerveződtek, hogy ezzel is gazdasági növekedést generáljanak.)
Példaként említette, hogy Németországban a kis vállalkozók 56 százaléka egyedül dolgozik, ám mivel megfelelő tudás birtokában vannak, ezért képesek bármikor szövetkezni a többi vállalkozóval és így egy versenyképes termékkel előállni.
Bár a négy fő prioritásban benne van, itthon egyelőre pont ez az ami hiányzik, így ahhoz, hogy igazán versenyképesek legyenek a magyar kkv-k, sokkal jobb információellátottság kell - állítja Szűcs György. Ennek megfelelően jobban kellene tájékoztatni a kicsiket arról, hogy milyen pályázatok várhatóak, vagy éppen arról, hogy mik az éppen aktuális munkavédelmi előírások. (Egy felmérés szerint az új uniós tagállamok közül Magyarországon vannak leginkább kitéve egészségügyi és egyéb kockázatoknak a munkavállalók.)
