Tényleg jó Magyarországnak, ha Paks 2-t a Roszatom építi?

A hét híre, hogy egy orosz repülőgép érkezett a magyar légtérbe. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon jelentette be, hogy légiszállítással kapott nukleáris üzemanyagot a Paksi Atomerőmű, mivel a nyugati szankciók miatt vasúton nem jöhetett a szállítmány. A kérdés azonban, hogy mi lesz Paks 2-vel. Holoda Attila energetikai szakértővel, az Orbán-kormány egykori, energetikáért felelős helyettes államtitkárával beszélgettünk.

Abban úgy tűnik nagyjából egyetértés van, hogy szüksége van Magyarországnak atomenergiára, Paks 2-re. De kell-e ragaszkodni az orosz technológiához? Franciaország például tele van olyan atomerőművekkel, amelyeket ők fejlesztettek. Ráadásul az Európai Unió immár az ötödik szankciós csomagot is elfogadta, ha folytatódik a mészárlás előbb-utóbb eljutnak a Roszatomig, a magyar kivitelezőhöz.

Már 2008-ban született egy parlamenti döntés arról, szinte teljes konszenzussal, hogy Paks 1 üzemidejének lejártára készülni kell. A 2010-es kormányváltást követően, a második Orbán kormány létre is hozott egy energetikai államtitkárságot, itt dolgoztam én is. Ennek részeként működött egy helyettes államtitkárság, aminek atomenergia államtitkárság volt a neve, és dr. Pőcze Orsolya atomenergetikáért felelős helyettes államtitkár vezette. Az ő feladatuk egy nemzetközi tender kiírása volt. Érdeklődtek is amerikaiak, franciák, dél-koreaiak. Senki nem készült orosz technológiára, persze ők sem voltak kizárva.

Igenis van alternatíva (Fotó: Facebook/Holoda Attila)

Mi történt akkor ehhez képest 2014-ben, amikor Orbán Viktor kiutazott Moszkvába és aláírta a Paks 2 szerződést a Roszatommal.

Akkor a szakma úgy érezte, hogy jól hátba támadták őket. Már a tender elkerülésének jogi indoklása is érdekes volt, hiszen egy 1969-es szovjet-magyar kormányközi megállapodásra hivatkoztak. Ami az igazán nagy probléma szerintem a tervezett atomreaktorok mérete. 2 darab 1200 MW teljesítményű, ami a jelenlegi rendkívül volatilis, vagyis változékony piacon egyszerűen nem felel meg a kor követelményeinek. Nyilván minél nagyobb egy reaktor annál kisebbek a fajlagos költségei, de a rugalmassága viszont annál rosszabb. Érdemes csak egyetlen dolgot megemlíteni, ha bármi zavar történik, akkor a fél ország áram nélkül marad? A mostani 4 blokk teljesítménye 440 MW darabonként, ha az egyik leáll nincs nagy gond.

Az energiatermelés és fogyasztás miért lett kiszámíthatatlanabb?

A fő felelőse ennek a folyamatnak a megújuló energiatermelés megjelenése. Az európai energiahálózatok ma már többé kevésbé össze vannak kötve. A németeknél például volt egy szelesebb időszak, amikor a Balti-tengeri szélerőműveik úgy termeltek, hogy több se kellett, ami zavart okozott a lengyel rendszerben. A probléma odáig fajult, hogy a lengyelek közölték, ha a németek nem csinálnak valamit a túltermelésükkel, akkor rátesznek egy nagy kapcsolót a hálózatra és egyszerűen lekapcsolják őket. A megújulók, épp hektikusságuk, időjárásfüggőségük miatt, nem alkalmasak a zsinóráramot termelő, alaperőművek teljes leváltására. A két technológiának egymás mellett kell élnie. Az alaperőművek beruházóinak pedig biztosítani kell egy mennyiség garanciát, amit mindenképpen átvesz az állam, hogy számolni tudjon, hogyan térül meg a befektetett tőkéje. A rugalmasság pedig rettenetesen felértékelődött.

Melyik olcsóbb most az atomenergia vagy a megújuló?

Paks 1 energiája olcsó, mert már nem terhelik az egykori beruházási költségek. Paks 2-nél az első 20-30 év biztos nagyon drága lesz. Három évtizedet követően pedig ki tudja, mi lesz drága, vagy olcsó. Ez így egy megválaszolhatatlan kérdés. A másik, amiért csak tippelni lehet, a Roszatom azt vállalta, hogy 40 százalék lesz a magyar beszállítók aránya. Ugyanakkor a cég beszerzési igazgatója egy konferencián, ahol ott voltam, azt közölte, hogy bizony baj van a magyar beszállítókkal, mert a megkövetelt minőséget nem tudják biztosítani. Aztán ezt olyan trükkökkel próbálták megugrani, hogy volt egy cseh cég, amelyik képes volt Paks 2 számára megfelelő eszközöket gyártani, ennek magyarországi leányvállalatát gyorsan megvette Mészáros Lőrinc, hogy legyen végre magyar beszállító. Ez egyébként mondhatni egy normális folyamat, hiszen amikor megjelent Magyarországon a nyugati autóipar, akkor sokat kellett tenni azért, hogy felépüljön egy magyar beszállítói kör mellé.

Ezek szerint, ha a nyugati szankciók miatt, mondjuk a Roszatom ellehetetlenül, akkor más cég is tud Paks 2-t építeni Magyarországnak?

Természetesen, sőt elvárható lenne, hogy szabadon pályázhasson bárki.

Ez most egy politika által ácsolt csapdahelyzet.
A Roszatom valószínűleg azzal nyert, hogy vállalta a beruházás finanszírozását. Az államtitkárság vezetője 2010-ben Kovács Pál volt. Moszkvában végzett atomenergia mérnök, nukleáris területen nemzetközi szaktekintély, nála jobban e területhez nem értett senki. Ő mindent megtett, hogy elhárítsa az oroszok erőszakos nyomulását. Paks 1 üzemideje valószínűleg meghosszabítható és a Roszatom Európában szalonképtelen lett. Állami cég, nem elszenvedője Putyin rendszerének, hanem kedvezményezettje. Ők gyártják Putyin rakétáinak atomtölteteit, amivel az orosz elnök megfenyegette a világot. A Roszatom szerintem hosszú időre kiírta magát azon cégek közül, amelyek megbízható atomerőmű építőnek számítanak. Alternatívát kell keresni.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo