Abban úgy tűnik nagyjából egyetértés van, hogy szüksége van Magyarországnak atomenergiára, Paks 2-re. De kell-e ragaszkodni az orosz technológiához? Franciaország például tele van olyan atomerőművekkel, amelyeket ők fejlesztettek. Ráadásul az Európai Unió immár az ötödik szankciós csomagot is elfogadta, ha folytatódik a mészárlás előbb-utóbb eljutnak a Roszatomig, a magyar kivitelezőhöz.
Már 2008-ban született egy parlamenti döntés arról, szinte teljes konszenzussal, hogy Paks 1 üzemidejének lejártára készülni kell. A 2010-es kormányváltást követően, a második Orbán kormány létre is hozott egy energetikai államtitkárságot, itt dolgoztam én is. Ennek részeként működött egy helyettes államtitkárság, aminek atomenergia államtitkárság volt a neve, és dr. Pőcze Orsolya atomenergetikáért felelős helyettes államtitkár vezette. Az ő feladatuk egy nemzetközi tender kiírása volt. Érdeklődtek is amerikaiak, franciák, dél-koreaiak. Senki nem készült orosz technológiára, persze ők sem voltak kizárva.
Mi történt akkor ehhez képest 2014-ben, amikor Orbán Viktor kiutazott Moszkvába és aláírta a Paks 2 szerződést a Roszatommal.
Akkor a szakma úgy érezte, hogy jól hátba támadták őket. Már a tender elkerülésének jogi indoklása is érdekes volt, hiszen egy 1969-es szovjet-magyar kormányközi megállapodásra hivatkoztak. Ami az igazán nagy probléma szerintem a tervezett atomreaktorok mérete. 2 darab 1200 MW teljesítményű, ami a jelenlegi rendkívül volatilis, vagyis változékony piacon egyszerűen nem felel meg a kor követelményeinek. Nyilván minél nagyobb egy reaktor annál kisebbek a fajlagos költségei, de a rugalmassága viszont annál rosszabb. Érdemes csak egyetlen dolgot megemlíteni, ha bármi zavar történik, akkor a fél ország áram nélkül marad? A mostani 4 blokk teljesítménye 440 MW darabonként, ha az egyik leáll nincs nagy gond.
Az energiatermelés és fogyasztás miért lett kiszámíthatatlanabb?
A fő felelőse ennek a folyamatnak a megújuló energiatermelés megjelenése. Az európai energiahálózatok ma már többé kevésbé össze vannak kötve. A németeknél például volt egy szelesebb időszak, amikor a Balti-tengeri szélerőműveik úgy termeltek, hogy több se kellett, ami zavart okozott a lengyel rendszerben. A probléma odáig fajult, hogy a lengyelek közölték, ha a németek nem csinálnak valamit a túltermelésükkel, akkor rátesznek egy nagy kapcsolót a hálózatra és egyszerűen lekapcsolják őket. A megújulók, épp hektikusságuk, időjárásfüggőségük miatt, nem alkalmasak a zsinóráramot termelő, alaperőművek teljes leváltására. A két technológiának egymás mellett kell élnie. Az alaperőművek beruházóinak pedig biztosítani kell egy mennyiség garanciát, amit mindenképpen átvesz az állam, hogy számolni tudjon, hogyan térül meg a befektetett tőkéje. A rugalmasság pedig rettenetesen felértékelődött.
Melyik olcsóbb most az atomenergia vagy a megújuló?
Paks 1 energiája olcsó, mert már nem terhelik az egykori beruházási költségek. Paks 2-nél az első 20-30 év biztos nagyon drága lesz. Három évtizedet követően pedig ki tudja, mi lesz drága, vagy olcsó. Ez így egy megválaszolhatatlan kérdés. A másik, amiért csak tippelni lehet, a Roszatom azt vállalta, hogy 40 százalék lesz a magyar beszállítók aránya. Ugyanakkor a cég beszerzési igazgatója egy konferencián, ahol ott voltam, azt közölte, hogy bizony baj van a magyar beszállítókkal, mert a megkövetelt minőséget nem tudják biztosítani. Aztán ezt olyan trükkökkel próbálták megugrani, hogy volt egy cseh cég, amelyik képes volt Paks 2 számára megfelelő eszközöket gyártani, ennek magyarországi leányvállalatát gyorsan megvette Mészáros Lőrinc, hogy legyen végre magyar beszállító. Ez egyébként mondhatni egy normális folyamat, hiszen amikor megjelent Magyarországon a nyugati autóipar, akkor sokat kellett tenni azért, hogy felépüljön egy magyar beszállítói kör mellé.
Ezek szerint, ha a nyugati szankciók miatt, mondjuk a Roszatom ellehetetlenül, akkor más cég is tud Paks 2-t építeni Magyarországnak?
Természetesen, sőt elvárható lenne, hogy szabadon pályázhasson bárki.
Ez most egy politika által ácsolt csapdahelyzet.A Roszatom valószínűleg azzal nyert, hogy vállalta a beruházás finanszírozását. Az államtitkárság vezetője 2010-ben Kovács Pál volt. Moszkvában végzett atomenergia mérnök, nukleáris területen nemzetközi szaktekintély, nála jobban e területhez nem értett senki. Ő mindent megtett, hogy elhárítsa az oroszok erőszakos nyomulását. Paks 1 üzemideje valószínűleg meghosszabítható és a Roszatom Európában szalonképtelen lett. Állami cég, nem elszenvedője Putyin rendszerének, hanem kedvezményezettje. Ők gyártják Putyin rakétáinak atomtölteteit, amivel az orosz elnök megfenyegette a világot. A Roszatom szerintem hosszú időre kiírta magát azon cégek közül, amelyek megbízható atomerőmű építőnek számítanak. Alternatívát kell keresni.
