Többéves összehasonlításban a 8 százalékos növekedés csökkenő tendenciát jelez, hiszen 2000-ben az árbevétel volumene 20 százalékos növekedést mutatott 1999-hez képest. A piackutatás világméretekben becsült forgalma 2001-ben 16 milliárd dollár volt, ami 5 százalék körüli növekedési ütemnek felel meg.
A piackutatás fejlődési tendenciáit értelemszerűen megszabja a gazdaság általános állapota, amelynek elsőszámú jelensége tavaly az enyhe recesszió volt.
A hazai piacon továbbra is jellemző a rendkívül erős verseny - és emiatt rendkívül alacsony árszinten dolgoznak a cégek, a hazai piackutató vállalatoknak nagyon kevés eszközük marad pénzigényes fejlesztésekre -, és változatlanul magas a szakmai elvárás a megbízók részéről, hiszen immár minden jelentős multinacionális piackutató csoport vállalata jelen van Magyarországon.
A PMSZ fontos funkciója ez évtől, hogy minőség garantáló szervezetként is megjelenik, amihez speciális minőség-biztosítási rendszert készítenek, és egységesíteni és konszenzuálissá próbálják ttenni a szakmai-etikai normákat.

IRÁNYELVEK A KUTATÁSI ADATOK NYILVÁNOS KÖZZÉTÉTELÉVEL KAPCSOLATBAN

A Piackutatók Magyarországi Szövetsége – összhangban a piackutatók nemzetközi szervezetének (ESOMAR) ajánlásaival -, fontos feladatának tartja a piac- és közvélemény-kutatás használatát az üzleti és társadalmi döntési folyamatok megkönnyítésére és tárgyilagossá tételére. Mivel a média egyre jelentősebb résztvevője a társadalmi döntési folyamatoknak, az a cél, hogy minél inkább használja a piackutatási adatokat. Kívánatos lenne, ha ez úgy történne, hogy mellette közzéteszi az adatok hitelességét igazoló információkat.
A nyilvánosságra hozatal felveti mindkét fél – a kutatást végzők és a kutatást nyilvánosságra hozók – felelősségét.
E felelősség tárgya egyik oldalról az, hogy „a kutatást végzők tudatosan nem terjeszthetnek adatokkal nem megfelelően alátámasztott piackutatási eredményeket. Mindig készen kell állniuk arra, hogy a közzétett eredmények valóságát bizonyító információk rendelkezésre álljanak ”.
Más oldalról „amennyiben a kutatást megrendelő a kutatási eredményeket nyilvánosságra hozza, saját felelőssége megbizonyosodni arról, hogy ezek nem félrevezetők. Köteles a publikációról a kutatóval konzultálni, és beleegyezését kérni a publikált eredmények tartalmi és formai megjelenítéshez, valamint kijavítani a kutatással és annak eredményeivel kapcsolatos félreérthető állításokat. ”
A Piackutatók Magyarországi Szövetsége feladatának tartja, hogy a nemzetközi ajánlásokkal összhangban Magyarországon is – saját tagságának kötelezővé téve - elősegítse az önszabályozás e szakmai módját, és tájékoztassa a potenciális megbízókat, az újságírókat, a törvényhozókat, valamint a közvéleményt a követendő szabályokról.
1. A PMSZ valamely tagcége számára kutatási megbízást adó bármely megbízónak joga van ahhoz, hogy a kutatási adatokat és a kutatással kapcsolatos információkat saját üzleti titkaként kezelje, a kutatási adatokat és a kutatással kapcsolatos információkat üzleti titokként megőrizze, és ezen titkok megőrzését a megbízott PMSZ tagcégtől is megkövetelje.
2. Amennyiben a PMSZ valamely tagcége megsérti megbízója üzleti titkát, ezt a tényt a PMSZ etikai vétségnek tekinti, és az így eljáró tagcége ellen etikai eljárást kezdeményez.
3. Ha valamely PMSZ tagcég, illetve a számára megbízást adó megbízó úgy dönt, hogy a kutatási adatokat, vagy a kutatással kapcsolatos információkat nyilvánosságra hozza, ebben az esetben figyelembe kell vennie a PMSZ nyilvános közzététellel kapcsolatos ajánlásait.
4. Ha a PMSZ tagcége számára megbízást adó valamely megbízó – a kutatást végző céggel való egyeztetés nélkül - kutatási adatokat és információkat hoz nyilvánosságra, ezzel automatikusan felhatalmazza a kutatást végző céget, hogy mindazokat a kutatási adatokat és információkat nyilvánosságra hozza, amelyeket a kutató cég saját jóhíre megőrzéséhez szükségesnek és jónak lát. Ez a szabály azt a célt szolgálja, hogy kutatási adatok ne kerüljenek torzító módon, szelektált formában, megcsonkítva, vagy megmásítva nyilvánosságra.
5. Kutatási adatok nyilvánosságra hozatalakor minden esetben közölni kell:
- A kutatást végző cég nevét.
- A megbízót – ha volt ilyen, és hozzájárul nevének nyilvánosságra hozatalához.
- A nyilvános közleményt, vagy a nyilvánosságra hozott adatokat összeállító szervezet megjelölését, amennyiben ez nem azonos a kutatást elvégző PMSZ tagcéggel.
- A kutatás során használt minta nagyságát, valamint a mintavétel módszerét.
- A teljes mintára, valamint a közölt adatokra vonatkozó statisztikai hibahatárt. (Erre különösen abban az esetben kell figyelmet fordítani, ha nem minden közölt adat származik a teljes mintából.)
- A kutatás időpontját, illetve a kutatási időszak megjelölését.
- Az alkalmazott módszertan megjelölését (például személyes megkérdezés, telefonos megkérdezés, naplókitöltés, műszeres mérés, fókuszcsoport stb.).
6. Kutatási adatok nyilvánosságra hozatalakor ajánlott közölni:
- A közölt adatokkal kapcsolatos kérdések pontos és teljes szövegét, illetve a használt mutatók egyértelmű, és - A közölt adatokra vonatkozó mintasokaság megjelölését. Amennyiben ez a részsokaság kisebb, mint N=100, ebben az esetben erre külön fel kell hívni a figyelmet.
- Amennyiben nem a teljes mintasokaságra vonatkozik a közölt adat, hanem valamilyen részsokaságra, akkor a részsokaság adata mellett a teljes mintasokaságra vonatkozó adatot is közölni kell.
- Amennyiben terjedelmi, vagy technikai okokból a nyilvános közzétételben nem szerepelhetnek mindezek az információk, akkor azokat más módon kell nyilvánosságra hozni, például a közzétevő, a megbízó, vagy a kutatást végző szervezet internet oldalain. Erre a nyilvános közleményben mindenképpen utalni kell (például: „A kutatással kapcsolatos technikai információk a www.kutatoceg.hu/kutatas1 weboldalon találhatóak”.).
- A nyilvános közzététel irányelveinek valamely PMSZ tagcég általi megsértését a PMSZ etikai vétségnek tekinti, amely etikai eljárást von maga után.