Nyaralást a következő tizenkét hónapban a magyar felnőttek 42 százaléka tervez. Közülük legtöbben Magyarországon szándékoznak pihenni. Más országok közül a legkedveltebb úti cél Horvátország, amit szorosan követ Görögország és Spanyolország, majd Ausztria és Olaszország.

Az Európai Unió májusi bővítése nem nagyon befolyásolja a magyarok utazási kedvét. A válaszadók mindössze 11 százaléka szándékozik a velünk együtt csatlakozott tagország valamelyikét felkeresni. Közéjük persze nem csak a távoli balti országok tartoznak, hanem olyan közeli, hagyományos úti célok is, mint Szlovákia, Csehország vagy Lengyelország üdülőhelyei. Az új uniós tagországok közül, ha lenne rá lehetősége, legtöbb honfitársunk Ciprust keresné fel, majd Málta következik, és csak utánuk sorrendben Szlovákia, Lengyelország és Csehország.

Az új EU-tagországok közül Magyarországra, mint úti célra legnagyobb arányban az osztrákok kíváncsiak. Ausztria minden harmadik polgára szeretne rövidebb-hosszabb ideig Magyarországon körülnézni, ha tehetné. A második legnagyobb érdeklődés Szlovéniában tapasztalható, ahol minden hatodik felnőtt jönne szívesen Magyarországra.

Nyaraláskor a legtöbb magyar kedvenc időtöltése vagy a városnézés egybekötve múzeumok, történelmi emlékművek, katedrálisok megtekintésével, vagy pedig a sétálás. Harmadik legtöbb szavazatot kapta a napozás, negyediket a sportolás. Ötödik legnépszerűbb az olvasás.

A húsz vizsgált országban a 15 éves és idősebb népességet fontos szempontokból reprezentáló 500-2 200 (Magyarországon 1 000) lakost kérdeztek meg személyesen nyaralási szokásaikról és vágyaikról.

Tengerparti strandokra általában inkább a városi lakosok vágynak. A szabadságukat szívesen otthon töltők főleg falun, mezőgazdasági területeken élnek. Például tíz orosz közül hatan maradnak szívesen otthon. A 30 éven aluliak sokkal nagyobb arányban kedvelik a tengerparti nyaralást, mint az 50 éven felüliek. Minél idősebbek válaszolnak a nyaralásra irányuló kérdésekre, annál nagyobb arányban kedvelik a hegyeket, az otthoni pihenést vagy általában a vidéki helyeket.

Magyarországon a tópart előkelő harmadik helye nyilván a Balaton népszerűségének köszönhető. A rekorderek viszont „az ezer tó országában” élő finnek, akik közül majdnem minden második kedveli a tavak partját, s a nők közt is magas az arány.

Érdekes, hogy a jövedelem nem játszik nagy szerepet a nyári úti célok kiválasztásában. Kivéve az otthon maradást, amit különösen az alacsony jövedelmű háztartásokban élők preferálnak. Másik jellemzőjük, hogy viszonylag kevesebb nyaralást terveznek mint a magasabb keresetűek.

Az olvasás nyaralás alatt az olaszok körében a legnépszerűbb. Ahogyan az olasz, úgy a magyar nők között is sokkal nagyobb a szívesen olvashatók aránya, mint a férfiaknál.

Napozásban a spanyol nők verhetetlenek. De a nemek között Magyarországon is jóval több a napozni szerető nő mint férfi. Ugyanígy a sétálás is inkább jellemző a magyar nőkre mint férfiakra.

A sportolás nyaralás közben az 50 évesnél idősebbek körében egyre kevésbé jellemző. A mozgás leginkább a 30 évesnél fiatalabbak számára vonzó.

Jövedelem szempontjából az átlagosnál magasabb keresetűek inkább járnak étterembe mint a többiek, szívesebben is sportolnak – és napoznak.

Az EU bővítése nem nagyon keltett érdeklődést az új tagországok iránt. A kevés érdeklődő többsége 50, sőt inkább 30 évesnél fiatalabb. Mindenütt Ciprus és Málta a favorit, nyilván a tengerparti strandolás és napozás miatt.

Lengyelországba szívesen utazna minden harmadik francia fiatal, és annál is több amerikai. Csehország szintén a francia ifjúság egyik kedvence, és a finnek is szívesen utaznának oda.

A felkeresni szándékozott országok kiválasztásában a jövedelem nem játszik érzékelhető szerepet. Viszont azok között, akik egyáltalán utaznának valamelyik új EU-tagországba, az alacsony keresetűek az átlagosnál kevesebben vannak. sőt évesnél fiatalabb. harmadik külföldi Személyre szóló biztosítást a 15 éves és idősebb lakosság egyharmada kötött.

Ugyanakkor pedig a háztartások kétharmadának háztartási rendelkezik valamilyen biztosítással. Ide kellene beírni, hogy a felnőtt lakosság hány százalékának nincs kapcsolata biztosítóval.