"Tehetetlenek vagyunk"

A 2004 és 2005 tavaszán a német hatóságok által kezdeményezett és SoKo Pannónia, illetve SoKo Bunda néven lefolytatott ellenőrzési akciók kimondottan negatívan érintették a kétoldalú gazdasági kapcsolatok egyébként jól fejlődő rendszerét. Az akciókban számos magyar vállalat ment tönkre és hurcolták meg jó hírét.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Németországban dolgozó magyar vállalkozások ellen 2004-ben és 2005-ben is komoly feketemunka-ellenes razziákat indítottak a német vámhatóságok. Az első, SoKo (Sonderkomission, azaz Különbizottság) Pannonia fedőnevű akciónál arra alapoztak, hogy a cégek nagy része csupán fantom, azaz nem is folytat szerződésében leírtak szerinti, például építőipari vagy szerelési tevékenységet, hanem kizárólag munkaerő-közvetítéssel foglalkozik. Ezzel kijátssza az 1989-es magyar-német államközi egyezmény rendelkezését, mi szerint csak azok vállalhatnak megbízásokat Németországban, amelyek Magyarországon is folytatják ugyanazt a tevékenységet.

Fiaskó után újult erővel

Az akció - mondhatjuk - megbukott, mert a 23 cég több száz alkalmazottjáról bebizonyosodott, hogy nem feketemunkások, a magyarországi házkutatások során pedig kiderült, hogy a cégek - egy kivétellel - komoly kapacitásokkal és megbízásokkal rendelkeznek itthon is.

E fiaskó után a német vámhatóságok a 2005 áprilisában indult SoKo Bunda akciót is azzal haragozták be, hogy az előzetes nyomozás alapján 44 magyar cég otthoni tevékenység nélkül 1500 munkavállalót "csempészett" be Németországba, akik a német bérekhez képest rendkívül alacsony fizetést kaptak.

A hatóság sejtése szerint az érintettek többek között adócsalást, a társadalombiztosítási szabályok kijátszását és embercsempészetet valósítottak meg. Ez utóbbi bűntett gyanúja miatt kerülhetett sor a meglepőnek és durvának tűnő rajtaütés-sorozatra: az akció keretében számos fegyveres testület 1600 tagja csapott le a magyar vállalkozásokra. Házkutatásokat tartottak, kihallgattak.

- Egyszerűen megfigyelték az alkalmazottakat. Úgy értesültem, hogy lehallgatják telefonjainkat, aztán géppisztolyos-maszkos kommandósok szállták meg a munkaterületet. Azt hittem, ez az Európai Unióban nem történhet meg - mondta Kelemen Bálint, a 44 magyar vállalkozás egyikének ügyvezetője, aki ma sem ocsúdott fel a sokkból.

#page#

Kelemen ellen az Európai Unió egész területére, Izlandra, Svájcra és Svédországra érvényes letartóztatási parancsot adott ki a Müncheni Tartományi Főtörvényszék üzletszerű járulékcsalás miatt.

Kinek az igaza?
Kelemen azért a küzdelmet nem fejezi be, az Európai Bírósághoz fordul, és abban is bízik, hogy a Strassbourgi Emberi Jogi Bizottság nem a német hatóságoknak és bíróságoknak ad igazat.

A Gazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a magyar gazdasági diplomácia a két ellenőrző akciót követően államtitkári szintű szakértői egyeztetést kezdeményezett a nézeteltérések, a különböző szabályok esetleges eltérő értelmezéséből adódó anomáliák tisztázására.
- Furcsa, hogy az Interpol minden érintett államban megkapta a parancsot, kivéve Magyarországon - fűzi hozzá ehhez Kelemen Bálint. A vállalkozó németországi tevékenységét az elmúlt években számos alkalommal ellenőrizték a különböző hatóságok, és semmiféle szabálytalanságot nem találtak. Most mégsem államigazgatási eljárás indult ellene, hanem büntetőeljárás. Az ügyvezető szerint a vámhatóság egyszerűen figyelmen kívül hagyta a magyar-német államközi egyezményben leírtakat, a német munkaügyi hivatalok, a magyar egészségbiztosító engedélyeit, sőt még a vállalkozás mérlegét is. A munkavállalók egyébként nemcsak az E-111-es formanyomtatvánnyal rendelkeztek (amit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár bocsátott ki), hanem kötöttek rájuk német biztosítást is.A harc egy állomása

A pórul járt vállalkozó szerint az akciót arra az uniós irányelvre alapozták, hogy csak olyan cég küldhet ki németországi megbízásra munkavállalókat, amelyik forgalmának legalább negyede otthon képződik.

- Nem is érdekelték a nyomozókat a tények. Számításaikat egyszerűen a keretszerződésekre alapozták, szerintük cégem tevékenységének csak négy százaléka származik Magyarországról. Nem is kell mondanom, hogy a keretszerződésben szereplő összegek nem a tényleges forgalmat mutatták - hangsúlyozta Kelemen, aki úgy látja, a 25 százalékos küszöb egyáltalán nem szerepel semmiféle jogszabályban, az kizárólag ajánlás, ráadásul a munkavállalást lehetővé tévő államközi egyezmény sem tartalmaz ilyen követelményt.

Teljes cikk a Piac és Profit januári számában.

Véleményvezér

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo