A Magyar Iparszövetség (OKISZ) úgy véli, hogy a kormányzat kis-, és középvállalati fejlesztési koncepciója is igen rossz színben festi le a jelenlegi helyzetet. A kkv-szektor nagyobb támogatásra szorul, fontos a gazdaságfejlesztési és beruházási támogatási keret szélesítése - a szövetség véleménye szerint - felduzzasztott tanácsadási előirányzatok terhére.
Ugyan a célok világosak, a közelmúlt és 2007-től érvényesülő szabályozások, tendenciák rendre ellentmondanak ennek. A vállalkozások belépési korlátja, tranzakciós költségei magasak és növekvők (illetékek, közzétételi díjak stb.). Nem versenyképes, bonyolult, nehezen követhető és magas az adó és járulékterhelés, a költségvetési egyensúlyt döntően bevételnöveléssel kívánja megteremteni a kormányzat. A vállalkozások működtetésének feltételei nem stabilak, sőt az utóbbi időben és jelenleg is a kkv-k számára elviselhetetlenül instabilak, a gazdálkodás feltételei többéves perspektívában előre nem láthatóak.Mindenkinek pofonAz OKISZ álláspontja szerint nem megfelelő az ösztönzés és a szankcionálás kombinációja, az informális gazdasági tevékenységek felszámolása és fokozatos beintegrálása érdekében. A többé-kevésbé legálisan működő kkv-k aránytalan szankcionálása mellett, eltörpül a valódi feketegazdaság elleni hatékony hatósági fellépés súlya. Olyan intézkedések és egyéb szabályozások születnek, amelyek ösztönzik a legalitás határán lévő mikrovállalkozások fekete gazdaság felé fordulását.
A vállalkozások működtetésének adminisztrációs terhei, tranzakciós költségei magasak, indokolatlan, példátlan magas kamatmarzsok, amelyek csak a kkv-ket sújtják, hisz a külföldi és nagy cégek finanszírozásukat külföldről oldják meg, ottani kondíciójú hitelekkel.
Hitelt gyorsan
Vadász György, az OKISZ ügyvezető elnöke néhány esetben mégis optimista, mert úgy látja, hogy van esély a gazdaság gerincét jelentő kkv-szektor helyzetének javítására. Az elnök szerint nagy lehetősége van a szövetség által (is) létrehozott, bejegyzés előtt álló UNIO Garancia Szövetkezetnek. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Vadász György által idézett adatai szerint ugyanis 2006-ban Budapesten mindössze 12 hitelfelvevő jutott kedvezményes mikrohitelhez, amely "érthetetlenül alacsony szám". (A Piac és Profit Online kitartóan érdeklődött a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál a cáfolatért február 28-án, de nem kapott választ. Március elsején tovább próbálkozunk.) Vadász szerint az új pénzügyi intézmény célja, hogy alacsony kamatokkal és díjakkal működve, napokon belül döntsön a hitel folyósításáról. A szövetség pedig egyetértésben a minisztériummal, a Hitelgarancia Zrt.-vel tárgyal a Unió Garancia Szövetkezet hiteleinek állami támogatásáról. #page#
A kedvezményes hitelek, puhább szabályok az uniós pályázatoknál mindenképpen szükséges a magyar kkv-szektor fejlesztéséhez és bár a finanszírozás csupán e vállalati kör tőkéjének alig néhány százalékára rúg a következő hétéves (uniós költségvetési) ciklusban. Idén és jövőre ráadásul a döntően magyar piacra termelő és szolgáltató kkv-k környezete romlik. - így elengedhetetlen lesz az új intézmény segítsége. Az alapító szándék szerint az új szervezet 5 napon belül dönt a kölcsönkérelmek elbírálásáról, amelyet mikrovállalkozások igényelhetnek, legfeljebb hatmillió forintos hitelplafonnal. Szemben a többi mikrohitel feltételeivel, ebben az esetben akár 24 hónapos türelmi idő is lehetséges lesz, forgóeszköz-hitel esetében pedig akár három hónapig lehet majd törlesztés nélkül használni a kölcsönt.
Fejlesztési Tervek
Az NFT I-ből számos előnyös vonást példaértékűnek tekint az OKISZ. Ilyen például, hogy a forrásoknak nagyobbik hányada az úgynevezett trade szektorokba (feldolgozóipar, turizmus) kerül várhatóan, és hogy a kkv-k részére juttatott források zömét a korábbi időszakban bevált pályáztatási eszközökkel (támogatás a technológiát fejlesztő beruházásokhoz) osztották el. Kedvezőtlen, hogy nehézkes és gyakran szakszerűtlen volt az elbírálás, késedelmes és hosszadalmas a folyósítás, és igen drága az adminisztráció. A második nemzeti fejlesztési terv estében kevesebb a derűlátás: a szövetség szerint a lassú és késedelmes az indítás, 2007. évben várhatóan csak mintegy 100 milliárd forint kerül elköltésre, és ennek közel harmada az adminisztráció igénye. A pályázati kiírások egyoldalúan a támogatott kötelezettségeivel foglalkoznak, szűk beadási határidő mellett ugyanakkor az elbírálási határidők nincsenek szabályozva.
Vadász György azt is sérelmezi, hogy a pályázóknak 10-15 százalékos árbevétel-növekedést kell garantálnia a pályázat megvalósulása során, pedig a következő években a fogyasztás és a gazdasági növekedés is lassul, így egy kiszámíthatatlan, konjunktúra-mentes környezetben kell(ene) a vállalkozásoknak stabilan növekedniük.
Bürökrácia a köbön
Elfogadhatatlan, hogy míg az EU-ban a vállalati szektor adminisztrációs költségei a GDP-nek 3,5 százalékát emésztik fel, addig nálunk ez az arány kiugróan magas (6,8 százalék). Gondot jelent, hogy az elmúlt időszakban éppen a kormány hozott számos olyan intézkedést, amellyel jelentősen növelte az adminisztrációs terheket. Vadász György ebben az esetben sem optimista: példának a 3200 önkormányzat esetét hozza, szerinte a feleslegesen működtetett, rossz hatékonysággal működő helyhatóságok összevonására (és így számos esetben megszüntetésükre) úgysem lesz meg a politikai akarat.