A napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalma az előzetes adatok szerint meghaladta a 2000 milliárd forintot a múlt évben. A bolthálózat szerkezetében három trend mutatkozik. Egyfelől a lakóhely közeli kis üzletek tartják összesen 35 százalékos piaci részesedésüket,igaz, a koncentráció hulláma őket sem kerüli el. Erősödik ugyanis a láncba szervezett kis boltok pozíciója. Piaci részesedésük 14 százalékra nőtt az előző évi 10-ről.

A jelek szerint egyre több kis üzlet tulajdonosa csatlakozik valamelyik beszerzési társuláshoz vagy magyar tulajdonban lévő boltlánchoz. A CBA, Co-op, Honiker és Reál együtt több mint 10 000 kis boltot tömörít, és előkelő helyet foglal el a legnagyobb forgalmú élelmiszerkereskedelmi vállalatok ranglistáján.


Másik fontos piaci jellemző, hogy még mindig terjeszkednek a hipermarketek, de egyre lassuló ütemben. A teljes forgalomból két százalékponttal, 21-re nőtt a részarányuk. Harmadik lényeges trend, hogy visszaszorul a szervezetlen kereskedelem, amelynek piaci részesedése két százalékponttal csökkent, és 10 százaléknál tart. Így folytatódik a szervezett kereskedelem térnyerése, amelyre a teljes forgalom 90 százaléka jut.


A kiskereskedelem lassú változásaihoz tartozik, hogy az önálló kis boltok piaci részesedése egyik évről a másikra 25-ről 21 százalékra ment vissza. Ezzel korábbi piacvezető pozíciójukat meg kell osztaniuk a szintén 21 százalékra emelkedett hipermarketekkel.


A többi bolttípus, mint a szupermarket, diszkont, drogéria és cash&carry piaci részesedése nem változott tavaly, az előző évhez képest. Piaci pozíciójuk egyelőre változatlan.

Az adatokat a GfK Piackutató Intézet ConsumerScan részlege tárja fel. A 3,8 millió magyar háztartást fontos szempontokból reprezentáló 2000 magyarországi háztartásban naplót vezetnek a bevásárlásokról: ki, mikor, hol, mit, mennyit, mennyiért vásárolt. Az adatok összesítése alapján készül el félévenként a Kereskedelmi Analízisek című tanulmány.