Az oroszok – ha nehezen is –, de eddig is el tudták adni olajukat és kőolajtermékeiket a világpiacon, egyedül az európai piacon szorultak ki a földgáz eladásokból, részben saját döntéseik miatt. Egy fegyverszünet azonban nem jelenti, hogy azonnal változik az orosz földgáz szerepe Európában. Gyakorlatilag a Török Áramlaton érkező vezetékes földgáz és az orosz LNG szállítások maradnának 2027-ig, majd ezek a lehetőségek is lezárulnának a mostani politika alapján. A kérdés, hogy az EU változtatna-e politikáján. Ez a 180 fokos fordulat még egy fegyverszünet esetén sem garantálható, az európai-orosz viszony nem feltétlenül javulna egy amerikai közvetítéssel kialkudott megállapodás esetén.

Nagyobb és azonnali áremelő hatása lenne viszont annak, ha a tárgyalások megszakadnának és Trump elnök másodlagos szankciókat vezetne be az orosz fosszilis termékeket vásárló országok, vállalatok és közvetítők ellen. Ezek a lépések hatékonyak lennének, főleg a bevezetést követő néhány hónapig, és visszavetnék az orosz olaj és cseppfolyós földgáz exportot. Az olajárak emelkednének, az európai földgázárak is gellert kapnának, mivel az orosz LNG-t a továbbiakban kockázatos lenne beszállítani. A tárgyalások összeomlásának kockázata véleményem szerint alacsonyabb, mint hogy folytatódjon a párbeszéd, de áremelő hatása sokkal erősebb lenne. A kérdés persze, hogy mire jut egymással a két vezető, és el tudják-e adni az általuk kitalált megoldást az európai és ukrán politikusoknak. Az ugyanis amerikai részről is kudarc lenne, ha a tárgyalásokat követően létrejövő egyezmény hamar összeomlana. Az orosz fél számára pedig szintén egyre nagyobb fájdalmat okoz ez a konfliktus.