A ház szerint azonban a gyorsuló infláció és a bizonytalanság így is megterheli a háztartási szektor kiadásait és a beruházásokat. Emiatt az Oxford Economics a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) idei egész évi növekedésére szóló előrejelzését 3 százalékról 2,6 százalékra rontotta.
A cég kiemeli, hogy a globális növekedési ütem ezzel kikerülne az elmúlt három évben mért szűk, 2,8-3 százalékos GDP-növekedési sávból.
Az Oxford Economics szerint a legnagyobb mértékben az Öböl Menti Együttműködési Tanácshoz (GCC) tartozó gazdaságok szenvedik meg a háború hatásait. A ház ebben az országcsoportban 2026 egészére átlagosan 0,2 százalékos GDP-visszaeséssel számol az eddigi előrejelzésében szereplő 4,4 százalékos növekedés helyett.
A meredek negatív korrekciót a cég szerint az energiahordozó-kitermelés elhúzódó visszaesése mellett a turizmusból eredő bevételek zuhanása indokolja.
A kialakult inflációs környezetben az Oxford Economics az euróövezeti jegybank részéről a gazdasági aktivitás gyengülése ellenére 50 bázispontos kamatemelést valószínűsít 2026-ra.
A ház felülvizsgált előrejelzése szerint a Bank of England – az euróövezeten kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – az idén nem módosítja 3,75 százalékos jelenlegi alapkamatát, vagyis véget vet a 2024 augusztusában kezdett enyhítési ciklusának, amelynek során eddig hatszor csökkentette alapkamatát, egyenként 25 bázisponttal.
Az Oxford Economics várakozása szerint ugyanakkor az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve júniusban és szeptemberben is végrehajt egy-egy 25 bázispontos kamatcsökkentést, tekintettel arra, hogy a cég szerint az amerikai gazdaságban a világ más gazdasági erőközpontjaihoz képest kevésbé tartós inflációs sokk várható, és továbbra sem szabadultak el a hosszú távú piaci inflációs várakozások.
