Az euró bevezetésével megszűnt egy kockázati tényező - tette nyilvánvalóvá az elsődleges haszon tényét Kristína Félová, a Slovnaft, a Mol csoport pozsonyi székhelyű cégének kommunikációs vezetője, aki szerint főleg a későbbiekben jelenthet lényeges előnyt mind a Slovnaft, mind a Mol csoport számára a kockázati feltételek javulása a hitelpiacon. Jelenleg ugyanis nincs szükségük új hitelekre.

Meglepetések nélkül

Kristína Félová nem tekinti újdonságnak a vállalat életében az eurót. A cég bevételének 70 százaléka exportból származik, s ez arra is következtetni enged, hogy már hosszú ideje euróban, illetve dollárban gondolkodnak, kötnek üzletet, és terveznek. Sőt, mivel az informatikai rendszerek átállítása euróra ugyancsak hónapokkal korábban befejeződött, s Szlovákia a koronát ugyancsak hozzákötötte az euróhoz, a január elsejei átállás a vállalatnál zökkenőmentes lehetett.

- Az üzemanyag-turizmus miatti nagy roham sem következett be január elején, a nettó, adótól „megtisztított" benzinárak ugyanis nagy különbségeket nem mutattak - „könyveli el" a lakosság reagálását Kristína Félová. - Inkább a vásárlással összekötött tankolás a jellemző. Az utóbbi pár hónapban a szlovák vásárlók számára a határ menti árak attraktívabbakká váltak, hiszen a cseh korona, a zloty és a forint kurzusa az euróhoz képest sokszor és jelentősen kedvezően változott a számukra.

Azok, akik átjöttek például Komáromba bevásárolni a Tescóba, tankolni is megálltak a magyar oldalon. Persze az áruházláncnál örülnek a már a 280-290 forintos euróárfolyamra „beinduló" szlovákoknak, de vajon fel lehet-e tenni itt is az előbbi kérdést: őnáluk hogyan terveznek, mikor és milyen kurzuson állapodnak meg szlovák partnereikkel, esetükben a tejet a magyar hálózat révén számottevő mennyiségben értékesítő ottani vállalkozásokkal?

- A szlovák, a cseh, a lengyel és a magyar áruházakba kerülő közös, saját márkás termékek Szlovákiából származó része mellett a magyarországi Tesco közvetlenül is vásárol szlovákiai cégektől - segít megközelíteni az ártervezés szakmai hátterét Hackl Mónika, a cég szóvivője. - Mivel a korona árfolyamát már sok hónappal korábban az euróhoz kötötték, eleve úgy kereskedtünk a szlovák cégekkel, mint például az osztrákokkal, németekkel.

Az áruházlánc pénzügyi elszámolásait tehát ugyancsak jóval korábban érintette a szlovákiai „váltás", mint ahogyan az ténylegesen bekövetkezett, s ami most történik a forinttal - erőteljes gyengülés és kilengések -, az már egy következő fejezet. Ám a szóvivő a „ki nyer, és ki veszít" kérdés megválaszolása helyett csak a célt tette publikussá: „Arra törekszünk, hogy minél kisebb mértékben érzékeljék a vásárlók a gyönge forint hatásait". A szóvivő nem kommentál, csak általánosságokat közöl: tartani akarják az árszintet addig, ameddig lehet...

- Az új, márciusban kezdődő pénzügyi évet, mint korábban is, hosszú távú szerződések és szerződött árak alapján terveztük meg az importőrökkel, euróban állapodunk meg, és számolunk el. Azt nem szoktuk megosztani a közvéleménnyel, hogy a bizonytalansági tényezőkkel hogyan kalkulálunk - teszi egyértelművé Hackl Mónika, hogy az üzleti nyilvánosságnak is van határa, nemcsak az euróövezetnek.

Már nekik éri meg

A multicég tehát tudhat egy-két - akár otthonról, Angliából hozott - megoldást arra, hogyan lehet jól sáfárkodni olyan helyzetben, ahol az egyik országban eurót, a másikban pedig nemzeti valutát alkalmaznak, s így az elszámolás nagyban függhet az esedékes kurzustól is. Ám a nálánál sokkal kisebb vállalkozások - amelyek a nagyobb haszon, avagy a kisebb közteher jegyében vitték át székhelyüket Szlovákiába, illetve szerveztek vegyesvállalatot - most másfajta napi örömök vagy bánatok elkönyvelésére kényszerülhetnek. „Csupán" azért, mert a két ország valutája közül most már csak az egyik számít valóban instabilnak.

- Az euróövezetbe való belépést katonás fegyelemmel vezényelték le Szlovákiában - ismeri el Dombi András, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-szlovák tagozatának elnökeként és a Lívia Csokoládégyár Kft. tulajdonos vezetőjeként is testközelből szemlélte az északi szomszédunknál lezajló gazdasági korszakváltást. - „Odaát" már nincs árfolyamkockázat, a költségeik csökkentek. Eközben nekünk, magyar vállalkozóknak a sokszorosára nőtt a rizikónk, hiszen a szlovákiai árainkkal, ha rosszul „fordítjuk le" euróra, akkor drágítunk, vagy fordítva, ráfizetünk.

A salgótarjáni gyárából kikerülő csokoládéfigurákkal a szlovák piacon is elismert vállalkozó szerint nagyon is könnyen előfordulhat, hogy a szlovák euróátállás komoly segítségére lehet a magyar gazdaságnak abban, hogy csökkenjen a válság. A gyenge forintnak „hála", igen olcsók lettünk, s Szlovákia népe átjár hozzánk bevásárolni. Mindennapos, hogy 50-60 kilónyi hússal, teli benzintankkal mennek haza Magyarországról a szlovák polgárok, miközben például a magyar büdzsének fizetnek áfát.

A vállalkozások életébe még nem nagyon szólt bele a korona helyébe lépett euró. A magyar-szlovák tagozat elnöke szerint ugyanis korábban mégsem lett mozgalom az adók előli cégátmenekítés, a magyar kis- és középvállalkozások végül is inkább maradtak otthon. A Mol, a Danubius és az OTP Bank alkotta trió képviseli az összértékben valóban komoly magyar befektetést a szlovák piacon.

- Újabban növekvő aktivitás tapasztalható a szlovák vállalkozások részéről - hívja fel egy új jelenségre a figyelmet a salgótarjáni üzletember. - Míg tőlünk inkább idegenforgalmi befektetések „mentek át", onnan mihozzánk ipari vállalkozások érkeznek. Nagy erőkkel nyomulnak például az építőanyag-ipari cégek, és egyre inkább meg is éri nekik.

Az euró ellenére sem fenékig tejfel „odaát" az élet. A kamarai tagozat elnöke pontosan „beméri", hogy a magyar keresetek még mindig jobbak. Hovatovább azt is felfedezi a lakosság, hogy néhány magyarországi hiányszakmát a határhoz közeli szlovák településekről átjárva forintos alapon is ők tudnak megoldani a legjobban. Dombi András szerint számos magyarországi kórházban a nővérhiányt így fogják csökkenteni. Szlovákiában már erősen bírálják a lakosságot - hozott hírt „odaátról" a kamarai tagozat elnöke -, mert nemcsak Magyarország, hanem Ukrajna, Lengyelország és Csehország felé is jelentősen megnövekedett a bevásárlóturizmus, hiszen a megerősödött euró miatt lényegesen olcsóbbá váltak a szomszédos országok termékei.

Nyerő veszteségek?

Az üzlet valóban képes túllépni a legújabb idők alkotta mesterséges akadályon, azon, hogy „odaát" kiszámíthatóbb feltételek között lehet gazdálkodni az euró bevezetése révén, mint minálunk. A határ innenső oldaláról átnézve látjuk ennyire rózsásnak a szlovákiai változásokat?

- Már az euróhoz kötött koronának köszönhetően is jóval tompítottabb hatásait érzékeltük a pénzügyi válságnak - mutat rá a leginkább irigylendő nyereségre a pozsonyi parlament országgyűlési képviselője, a királyhelmeci illetőségű Pásztor István. - Természetesen a válságot Szlovákia sem úszta meg, január óta az élelmiszerárak nem várt gyorsulását tapasztaljuk például.

A munkaügyi hivatal előrejelzése legalább 10 ezer fős idei elbocsátási hullámmal kalkulál. A stabilabb helyzetet jelentő euró talán enyhített valamennyit, de ki nem védte a világ egészét sújtó gazdasági válságot. Ettől eltekintve nem indult rosszul az év még Kelet-Szlovákiában sem, hiszen a helyi vállalkozások talán bátrabban, az eurónak tulajdoníthatóan a nagyobb biztonságra alapozva tervezhettek, pályázhattak.

- Euróban gondolkodtunk akkor is, amikor még a hivatalos fizetőeszközt koronának hívták - utal a félmúltra a Királyhelmeci Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója, Horváth Károly, aki szerint a magyarországi partnerekkel közösen készülő uniós pályázatok a szlovák oldalon lettek könnyebbek. - A magyaroknak a közös pályázatokat forintban is meg kell írniuk, ki kell számolniuk, miközben mi már csak eurót használunk.

A kelet-szlovákiai és kelet-magyarországi lakosság azonban nemigen élvezhette az euró előnyeit, hiszen a válság arrafelé legáltalánosabb jeleit azonnal érezhették: a munkakeresés - a munkanélküliséggel bőséggel sújtott zempléni térségben - napról napra nehezebbé válik. Magyarországon egy-két hónappal korábban gyorsultak fel az elbocsátások, Szlovákia most kezd lépést tartani velünk, s ahogyan Horváth Károly részletezte is, náluk súlyosbító körülmény, hogy Nyugat-Európából mind nagyobb számban költöznek haza - és keresnek állást - az eddig ott munkát vállaló fiatalok.

- Abban nem hiszek, hogy a mi eurónk miatt a Szlovákiában működő magyar alapítású vagy vegyesvállalkozások helyzete megváltozna, hiszen sok cég azért települt ide, mert az adózási feltételek kedvezőbbek, s azok is maradnak. Budapesten ugyanis napirenden van az áfa emelése - hangzik a királyhelmeci ügynökség igazgatójának „állapothatározója". - Azt inkább el tudom képzelni, hogy ha a térségben fejlesztéseket indítanak el vállalkozások, s bővülni, erősödni akarnak, akkor azt szlovák oldalon megnyitott telephelyekkel, vállalatokkal teszik meg: az eurózóna kínálta nagyobb stabilitás több mint érték a biztonságot kereső cégeknek.

Megjelent a Piac és Profit magazinban.