Szigorodnak az összeférhetetlenségi előírások is, különösen azokban az esetekben, amikor egy gazdasági szereplő irányítása hatósági vagy állami vezetőkhöz, illetve hozzátartozóikhoz kapcsolódhat. A védelmi, biztonsági, minősített adatokat vagy alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzéseknél szigorúbb kontroll alá kerülhet a közbeszerzési szabályok mellőzése: az illetékes országgyűlési bizottság jóváhagyása önmagában nem zárja ki annak érdemi vizsgálatát, hogy a kivétel alkalmazása jogszerű volt-e.
Több átláthatóság, több adminisztráció
Külön figyelmet érdemel az egyajánlatos eljárások új szabálya is. A módosítás szerint az eljárás főszabály szerint eredménytelen, ha csak egy ajánlat érkezik, kivéve, ha az ajánlatkérő objektív módszerrel igazolja, hogy a verseny hiánya a piac tényleges szerkezetéből fakad. Ez az ajánlatkérők számára komolyabb előkészítési és indokolási feladatot jelenthet, az ajánlattevők számára pedig átláthatóbbá teheti, miért maradhat eredményes egy egyajánlatos eljárás.
Az új szabályok a szerződéskötés és a teljesítés időszakát is érintik. A közbeszerzési szerződésekben kifejezetten megjelenhetnek korrupcióellenes feltételek, a nyertes ajánlattevők számára pedig kötelező szerződéses feltételként írható elő az együttműködés a korrupciós, költségvetési csalási és versenykorlátozási kockázatok csökkentése érdekében.
Részletesebbé válik a teljesítés dokumentálása is. A hosszabb időre vagy határozatlan időtartamra kötött szerződéseknél rendszeresen közzé kell tenni, hogy mi valósult meg a vállalt feladatokból, milyen kifizetések történtek, és volt-e eltérés az eredeti feltételektől. Mindez növelheti az utólagos ellenőrizhetőséget, ugyanakkor több munkát kívánhat elsődlegesen az ajánlatkérőktől.
