Egy korábbi NAV-bírság önmagában nem feltétlenül zárja ki a vállalkozásokat a közbeszerzésekből. A részvételi alkalmasságot több körülmény alapján vizsgálják, ezért a cégek helyzete egyedileg értékelhető. Az indulók ráadásul együttműködésben is kiegészíthetik egymás referenciáit, szakembereit vagy pénzügyi kapacitását.
A június 23-án elfogadott törvénymódosítás újabb megfelelési és adminisztrációs terheket róhat a résztvevőkre. A változások hírére egyre több vállalkozás kezdte vizsgálni, érdemes-e belépnie az állami megrendelések piacára. Nem maradhatnak homályban a közbeszerzéseken induló vállalkozások valódi tulajdonosai, a közbeszerzésekhez való hozzáférés módja egységesebbé és akadálymentesebbé válik, és a megkötött közbeszerzési szerződésekben is erősebben jelennek meg a korrupcióellenes elvárások. A június 23-án elfogadott közbeszerzésitörvény-módosítás több ponton szigorítja a hazai eljárásokat, de önmagában még nem alakítja át egyik napról a másikra a piac alapvető működését.
Ezért dr. Kovács Balázs, a KözbeszGuru Kft. tulajdonosa és közbeszerzési szakjogásza szerint érdemes óvatosan bánni az új korszakról szóló kijelentésekkel.
„Általánosságban nem változott a beszerzések helyzete az elmúlt egy évhez képest. Pénz nincs. Egyelőre azt az intézményi átalakulást sem látom, hogy például egy kórház önállóan intézhetné a közbeszerzését, vagy egy önkormányzatnak több pénze lenne a saját út építésére” – fogalmazott.
