Az online számlaadatok elemzésekor merült fel a gyanú, hogy a patikák, gyógyszerész helyettesítése címén, a piaci ár csaknem négyszereséről fogadtak be fiktív számlákat. A gyanút megerősítette, hogy ezek a számlák olyan vállalkozásoktól származtak, amelyek az adóhatóság előtt már ismert számlázási hálózat tagjai voltak. A fiktív számlák mellett valóban elvégzett helyettesítésről szóló számlák is szerepeltek, amiken az összeg és az időszak is megegyezett a fiktív számlákéval.
A részletes vizsgálatkor a dokumentumokból úgy tűnt, mintha a helyettesítő gyógyszerészdoktor egyszerre több helyen is jelen lett volna. Munkáltatója heti 20 órás munkaviszonnyal jelentette be, amin felül, az iratok szerint, hetente még 70 óra helyettesítést számoltak el, sokszor időbeli és térbeli átfedéssel.
A számlabefogadó gyógyszertárak között személyi összefonódás volt, ugyanaz a személy tulajdonosként, ügyvezetőként vagy éppen meghatalmazottként látta el a társaságok gazdasági vezetését, képviseletét, könyvelését.
A hatósági fellépés hatására a gyógyszertárak módosították bevallásaikat, és összesen mintegy 6,5 millió forint adót vallottak be utólag, amit befizettek az állam költségvetésébe.
A patikák, a történtek után megszakították a kapcsolatot az alvállalkozókkal, illetve a „helyettesítő" gyógyszerészt foglalkoztató, újabb cégektől sem fogadtak be további számlákat. Áfabevallásaik is igazolták, hogy a sikertelen próbálkozásból okulva a törvényes működést választották.