űSAz I. negyedévben mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek száma emelkedett. A reálkereset január–februárban 15,4%-kal nőtt a múlt év azonos időszakához képest.

A februári adatok azt mutatják, hogy a termelő ágazatokban a múlt év második felében meginduló lassú gazdasági élénkülés stagnálásba ment át. Az ipari bruttó termelés – a szezonális hatásoktól és a munkanapok eltérő számától megtisztított index alapján – januárban és februárban is lényegében a múlt év végére kialakult szintet közelítette. Az első két hónap ipari termelését az előző év azonos időszakához mérve 3%-os növekedés mutatkozik. Ennek értékelésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a februári szokatlanul kemény tél miatt a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ágazat teljesítménye több mint 20%-kal haladta meg a tavaly februárit. A feldolgozóipar, ahol az előbbi hatás nem érvényesült, 2%-kal növelte január–februári termelését a tavalyi alacsony szinthez képest. A 2%-os növekedésben az exportnak kizárólagos szerepe volt (4,8%), ugyanakkor a belföldi piacon a feldolgozóipar továbbra sem tudta növelni eladásait, de még megtartani sem. (Január–februárban a csökkenés 3%-os volt.) A belföldi értékesítésen belül a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok eladása közel 4%-kal esett vissza, vagyis a gyorsan növekvő fogyasztói kereslet továbbra sem gyakorolt húzó hatást a belföldi termelésre. A lakossági kereslet inkább az importeredetű termékek felé fordult, amiben a forintnak a tavaly ilyenkorihoz viszonyított erősödése is fontos szerepet játszott.

Az egyes feldolgozóipari ágazatok teljesítménye rendkívül nagy szóródást mutat az átlag körül. A 14 ágazat közül ötben emelkedett, kilencben csökkent a termelés az előző év azonos időszakához képest. Az 5 fejlődő ágazat között van a három gépipari ágazat, a kohászat és a vegyianyag-, vegyitermék-gyártás. Az ún. könnyűipari ágazatok mindegyikében folytatódott a termelés visszaesése.

Az építőipar teljesítménye a tavalyi rendkívül magas szinthez képest januárban stagnált, februárban csökkent. A februári termelés-visszaesés elsősorban a rendkívül kedvezőtlen időjárás következménye.

Mezőgazdasági termékekből az év első két hónapjában 2,5%-kal többet vásároltak fel, mint tavaly. A növénytermesztés eladásai csökkentek, az állattenyésztéshez kapcsolódó értékesítés pedig nőtt.

A szolgáltató ágazatok teljesítményére csak negyedéves adatok állnak majd rendelkezésre. A kapcsolódó információk azonban azt jelzik, hogy az idetartozó ágazatok jelentős részében számottevő teljesítménynövekedés várható. Erre utal a kiskereskedelmi forgalom volumenének mintegy 10%-os növekedése (jármű- és üzemanyag- eladással együtt). Növekedésre lehet számítani a pénzügyi tevékenységet végzők és az ingatlanügyletekkel kapcsolatos szolgáltatások teljesítményében is. Ezen túlmenően a nem piaci jellegű szolgáltatások (igazgatás, oktatás stb.) területén is – a magas béremelésekkel összefüggésben – a hozzáadott érték növekedésére számíthatunk. Az év elejére jellemző lassú gazdasági növekedés a külső és belső pénzügyi egyensúly romlása mellett valósult meg.

A január–februári külkereskedelmi forgalom – euróban mérve – kissé mérséklődött. (Az eddigi tapasztalatok alapján az utólagos korrekciók számottevően módosíthatják az előzetes adatokat.) Szakértői becslések szerint a korrigált export 1%-kal kisebb, mint tavaly január–februárban volt, az import pedig közel azonos a múlt évivel. Az áruforgalom – euróban mért – negatív egyenlege emelkedett.

A folyó fizetési mérleg kéthavi hiánya – az MNB adatai szerint – számottevően nőtt (az idei 674 millió eurós hiány több mint másfélszerese a tavalyinak). Az egyenlegromlásban az áruforgalom, a szolgáltatások külkereskedelme és a növekvő kamatfizetési kötelezettség egyaránt szerepet játszott. Az államháztartás konszolidált hiánya az I. negyedévben a tavalyi magas szintet valamivel túllépte, a nem konszolidált bevételek 13,7%-os, a kiadások 14%-os növekedése mellett.

A foglalkoztatottak aránya az I. negyedévben átlagosan kissé (0,4 százalékponttal) javult, ezzel egyidejűleg a munkanélküliségi ráta ugyancsak emelkedett (5,8%-ról 6,4%-ra). A látszólag ellentétes folyamatok magyarázata az, hogy a gazdaságilag nem aktív népesség aránya tovább csökkent. A bérkiáramlás – az előző évben meghozott döntések áthúzódó hatása következtében – továbbra is magas, bár a növekedési ütem februárban számottevően mérséklődött. A reálkereset januárban 18%-kal, februárban 13%-kal haladta meg az előző év azonos hónapjában mért szintet.