A forint a forgalom szempontjából kiemelt devizák közül az euróhoz viszonyítva 4%-kal leértékelődött, a dollárhoz viszonyítva 13%-kal erősödött. Egy év alatt a forint összességében 1%-kal gyengült: az első félévben mintegy 3%-kal erősödött, a második félévben 3-4%-os gyöngülés következett be.

A kivitel volumene éves szinten 9%-kal nőtt, az első félévi stagnálást a második félévben – különösen a negyedik negyedévben – a forgalom dinamikus növekedése követte. A gépek és szállítóeszközök kivitele az év során folyamatosan meghaladta a bázisidőszaki szintet. A legjelentősebb, 26%-os növekedés az év utolsó negyedévében következett be, főként a híradás-technikai és hangrögzítő berendezések forgalmának erősödése következtében. Ezzel szemben a videojátékokat tartalmazó feldolgozott termékek forgalma az első félévben mintegy 10%-kal maradt el az előző év azonos időszaki szinttől. (A feldolgozott termékek kivitelének növekedése mintegy 3%-ra tehető ebben az időszakban, a videojáték nélkül számítva.) Az úgynevezett bázishatás megszűnésével 2003 második felében a feldolgozott termékek exportjában 8% körüli emelkedés következett be.

A behozatalvolumene 2003 során folyamatosan bővült, a második félévi növekedés mértéke jelentősen meghaladta az első félévit. A legnagyobb, 12%-os volumenbővülést importban is a gépek és szállítóeszközök árufőcsoport forgalmában regisztráltuk. A legfontosabb régióból, az Európai Unióból származó gépek esetében a forgalom 6%-kal bővült. Ugyanakkor a fejlődő, illetve a közép- és kelet-európai országok esetében több mint 20%-os volt a volumen növekedése. A mobiltelefonokat jelentős értékben tartalmazó híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek importja mintegy harmadával bővült. A gépimport együttesen 18%-át képviselő speciális szakipari gépek, illetve általános rendeltetésű ipari gépek volumene egyaránt kb. ötödével növekedett. Jelentősen, 9%-kal nőtt az energiahordozók behozatala, ez leginkább a gáz 12%-os volumenbővülésével magyarázható.

A külkereskedelmi forgalom forintban számított árindexei az év első felében az exportban és az importban egyaránt néhány százalékos árszintcsökkenést, az év második felében pedig – a forint gyengülésével párhuzamosan – néhány százalékos emelkedést mutattak, és ez éves szinten az árszínvonal változatlanságát eredményezte mind az exportban, mind az importban. A kivitelen belül a gépek és szállítóeszközök árszintje mintegy 2%-kal csökkent. A meghatározó súlyú árufőcsoportok közül legnagyobb mértékben, 4%-kal az élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport árszínvonala nőtt, a feldolgozott termékeké2%-kal növekedett. Behozatalban is csak a gépek és szállítóeszközök árszínvonala csökkent (2%). A legnagyobb mértékben, 5%-kal az energiahordozók forintárszínvonala haladta meg a bázisidőszaki szintet. A gépek és szállítóeszközök importjában bekövetkezett árszintcsökkenés döntően a fejlődő országokból származó gépimport árszínvonalának mintegy 7%-os mérséklődésével magyarázható, miután az innen származó import jelentős hányada gyengülő devizában