Műsorvezető: Demcsák Mária, főszerkesztő, Piac és Profit Magazin
Demcsák Mária: Önök - más szervezetekkel együtt - a választások után aláírtak egy kiáltványt, amelyben megfogalmaztak, hogy mit várnak az új kormánytól - konkrét adó-, és államreformot, és mindenekelőtt azokat az intézkedéseket, amelyekkel a gazdaság versenyképesebbé válhat. Hogyan értékelik ebből a szempontból az "adóprésnek" is nevezett Új Egyensúly Programot?
Fekete István: 16 szervezet írta alá a kiáltványt, és azért született, mert szerettük volna, ha a választások után létrejön a politikai és gazdasági vezetők fóruma, a pártokkal együtt, és a következő időkben társadalmi megállapodás jöhet létre, hiszen a következő években ez a program határozhatja meg Magyarország útját a napi problémákon megoldásán túl. Most, hogy megismertük a kiigazítás programját, sikerként kell elkönyvelnünk, hogy a nyilatkozatban megemlített témákban a csomag igyekszik úgy kezelni a problémákat, amelyekkel szembenéz az ország, és amelyeket mi már egy jó ideje elég hangosan mondunk. A csomag mellett megismertük, igaz nagyon halványan azokat a reformelképzeléseket, amelyeket mi elképzeltünk. ha szabad így fogalmaznom, egy államreformot javasolnak. Megalakult Draskovics Tibor vezetésével az a biztottság, amely ezen fog dolgozni. Egy egészségügyi reformot is javasoltunk, és az új egészségügyi miniszter úgy tűnik, el is indul ezen az úton. Viszont nem látjuk még, hogy elindult volna az adóreform, pedig ez lenne az egyik legfontosabb.
DM: Én is úgy gondolom, hogy a versenyképességet növelő programban azért a munkavállalói terhek mellett mindenki letette a voksát, ennek ellenére emelik a járulékokat.
Dávid Ferenc: Többféle megközelítésben lehet erről beszélni: a versenyképesség növelését én a legfontosabbnak tartom, és a VOSZ is csak olyat tud elfogadni, amely a magyar vállalkozások versenyképességét legalább is nem rontja. A másik megközelítésben megismerhettük ebben a 14 oldalas programban a rapid és gyors intézkedéseket, amelyeket csak akkor lehet munkaadói és vállalkozói oldalról támogatni, ha megismerjük a strukturális reformok intézkedéseit. Itt az a probléma, hogy ugyan rövidtávon látjuk, hogy milyen bevételnövelő programok vannak, de ezeket a munkavállalóktól és a munkaadóktól szedik be. Én egy radikálisabb kiadáscsökkentés híve lennék. És ami még fontosabb, nem látjuk a nagy elosztórendszerek részletes reformját. Ez így egy gyors tűzoltó program és hosszabb távon semmiféle megnyugtató megoldást nem fog hozni. Itt ülünk a romokon, de nem építjük újjá a házat.
FI: A kiszámíthatóság a legfontosabb a gazdálkodó szervezetek számára, Mi szeretnénk tudni, hogy jövőpre milyen feltételek mellett fognak gazdálkodni, sőt azt is, hogy két, sőt három évre előre is szeretnénk látni. Mi most úgy tudjuk, hogy ebben a csomagban kényszerintézkedések vannak. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági szereplőkben kell legyen és - hál istennek - van is tolerancia ez iránt, hiszen meg kell érteniük, hogy a költségvetést rendbe kell tenni a 2010/12/14-es euró bevezetésig. Ha a konvergencia-porgram veszélybe kerül és az unió nem fogadja el, akkor szeptemberben újjal kell előállnunk, kényszerintézkedésekre ezért van szükség. Ez tulajdonképpen egy sokk-terápia. De egyetlen kényszerintézkedés sem érhető el a gazdasági élet szereplőinek akarata és támogatása nélkül, ezt látni kell. Éppen ezért a következő hetek nem csak a parlamenti szavazásról kell hogy szóljanak, hanem forntosabb, hogy a kormányzat átbeszélje és mindenki támogassa az intézkedéséket.
DM: És erre milyen esélyt lát?
#page#
FI: A kormányzatnak azt kell megmutatnia, hogy ezek a tűzoltó intézkedések valamikor megszűnnek, érdemes áldozatot hozni. Ha ezt nem tudják velünk lehitetni, akkor ha nem leszünk partnerek és akkor a programnak sem lesz támogatása. Konkrét példát említve a csomagból, 12 és félezer ember elbocsátásáról van szó a központi igazgatásból. tegyük fel, hogy ez jó, és elfogadjuk, de rögtön felveti a kérdést hogy a munkaerőpiac és a versenyszféra hogyan szívja fel ezt a tömeget. Vannak-e olyan programok, amelyek azt biztosítják, hogy ők újra dolgozhassanak? Mert ha nem, akkor nem csináltak semmit és csak a munkanélküliek táborát növelték. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyekről szó sem esett a kormányfői prezentáción. Például a munkaerő költségeinek 4 százalékról 6 százalékra emelése, akkor is, ha a munkavállaló esetében az egészségbiztosítási járulékról beszélünk, akkor az látszólag a munkaadónak teher, ami így is van, de a vállalkozónak is, mert a nettó/bruttó bér aránya romlik. Mi várható? A munkavállalók bérkövetelésekkel fognak fellépni, kérdés, hogy miből fogják ezt ki9fizetni és persze az is, hogy hogyan növekedjen így a foglalkoztatás szintje.
DM: Most már évtizedek óta nincsenek hatásvizsgálatok, hogyan fogja felszívni az üzleti szektor az elbocsátottakat, ha ott is tömeges elbocsátások lesznek?
FI: Nyilvánvalóan az intézkedések hatására a munkanélküliség növekedni fog, rövidtávon pedig a versenyképesség romlik. Azért vagyunk türelmetlenek, mert látni akarjuk "a hogyan tovább"-ot is. Azok fogják fizetni az adót, akik eddig sem tudtak kibújni alóla, mert akik igen, azok ezután sem fognak fizetni.
DM: Mi lesz a szürke jövedelmek és a házipénztárak megadóztatásával, illetve a vélt nyereség utáni adóval, ami utóbbi forgalmi típusú adó és ahogyan az iparűzési adónál is láttuk, ellentétes az uniós előírásokkal?
FI: Hogy ezek mennyire sikeresek, illetve a vállalkozók mennyire tudják ezeket kivédeni, már más kérdés. Szerintem a magyar vállalkozók elég kreatívak és meg fogják tudni oldani. Én sokkal nyugodtabban tudnám elfogadni a kényszerintézkedéseket, ha tudnám, hogy például 2009-ben eldobjuk az egész adórendszert. Egyre kevesebben adózunk ugyanis és egyre kisebb az adóalap, ami után egyre magasabb kulcsokat kell fizetni. Ez nyilván nem tartható már sokáig. Egy "flat-tax" típusú adórendszer kell, nagyjából 20 százalék körüli kulcsokkkal. Ekkor viszont nem lehetnek már olyanok, akik adómentesek, hiszen a rendszer egy szétterülő rendszer szemléletváltást kíván.
DM: Minden vállalkozás egyetért azzal, hogy vállalják a csomagot? Szerintem nagyszámú olyan vállalkozás van, akik nem tudják vállalni és tönkremennek. A fuvarozók máris bejelentették, hogy tömeges csődök következnek.
DF: Például az egyéni vállalkozók köre is ide tartozik, eddig a minimálbér volt a járulékvetítési alap, most ennek duplája lesz. Ha tudnánk, hogy ez átmeneti, akkor még talán túlélhetnénk. Két választásuk van: vagy abbahagyják, vagy feketén, számla nélkül fognak dolgozni, ami ugye Magyarországon nem annyira bonyolult. Ráadásul ezek nagy része mindannyian egykor munkavállaló volt...Ugyanez a probléma az evával, lehet, hogy nem eu-konform, de nem biztos, hogy jó lépés egy mozdulattal 15-ről 25 százalékra emelni. Az ugyanis nem hatásvizsgálat, hogy megmondják, mennyi lesz ebből a költésvetés bevétele.
DM: És itt van a színlelt szerződések ügye is...
FI: A flat-tax erre is megoldás lenne. Amíg ilyen nagy különbség van a munkavállalói és a vállalkozói költségei között, a munkaadók és a munkavállalók is ebbe az irányba indulnak el.
