A több mint 250 1-4 milliárd Ft éves bevétellel rendelkező kkv-al megkérdezésével végzett kutatás célja a magyar kkv-k logisztikájának, illetve a logisztikai gondolkodásmódjának felmérése volt, magyarázza Vízhányó Andrea, a Ghibli KFt. munkatársa.
A Ghibli Kft. közösen a Magyar Közgazdasági Társasággal 2005-ben végzett hasonló felmérése és a jelenlegi kutatási eredmények tükrében, általánosságban elmondható, hogy lényegében nincsen javulás. "Már nyomja a logisztikai cipő a kkv-k lábát" - összegezte a felmérés eredményeit dr. Szegedi Zoltán, a Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztályának elnöke.
Egy vállalkozás életében a logisztika ugyan központi kérdés, és jelenleg a magyar kiscégeknél hatalmas költségtényezőt jelent, más szavakkal a vállalati hatékonyság egyik alappillére is. A Ghibli Kft. és az MKT közös felmérése arra is rámutatott, hogy legtöbb kkv esetében csak a raktározás és a fuvarozás jelenti a logisztikát - vezetői szinten is.
"A hazai kkv-k esetében nem lehetünk biztosak abban, hogy a kapcsolódó folyamatok logisztikai szemléletű kialakítása valamennyik esetében elvárható. Számos vállalkozásnál megfigyelhető, hogy azokat a folyamatokat sem kezelik logisztikai jellegű tevékenységként, amelyek szorosan az anyagok és áruk, és a hozzájuk tartozó információk áramlását hivatottak elősegíteni." - derül ki a kutatásból.
2 milliárd a lélektani határ
Az éles ellentét érzékelhető a kisvállalkozások és a nagyobbak között, úgy tűnik, valamiféle "lélektani" határ lehet a 2 milliárd Ft körüli éves bevétel. Ugyanis az ez alatti cégek 91 százaléka nem konzultál logisztikai szakemberrel egy-egy értékesítési, fejlesztési akció előtt, míg a 2 milliárd Ft éves bevétel fölötti cégek 78 százaléka már megteszi ugyanezt.
A kisvállalatoknál nem jellemző, hogy a raktározást kiszerveznék, addig a nagyvállalatok felismerték ennek előnyeit, és élnek is ezzel a lehetőséggel. Másik lényeges különbség, hogy a kkv-k nem gondolkodnak hosszú távú stratégiai szövetségesekben, nem alakítanak ki hosszú távú partneri kapcsolatot szolgáltatójukkal, annak ellenére, hogy a nagyvállalatok körében jellemző a több évre szóló szerződéses viszony.