Az államháztartási hiány az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint az idén és jövőre valamivel 4 százalék fölött alakul a GDP-hez képest, messze az uniós átlag (6,9, illetve 7,5 százalék) alatt. A brüsszeli bizottság általános megállapítása szerint "a hathatós kiigazítási intézkedések segítettek csökkenteni a gazdaság sérülékenységét" Magyarországon.
A munkanélküliségi arányt az idén 10,5, jövőre 11,3 százalékra jósolja a bizottság, míg az inflációt ez évben 4,3, jövőre 4 százalékosra. Tavaszi előrejelzésében jövőre még 11,2 százalékos munkanélküliséget, illetve 4,1 százalékos inflációt prognosztizált a testület.
A korábban gondoltnál nagyobb lehet az idei visszaesés
A Magyarországról szóló rövid elemzés emlékeztetett arra, hogy a gazdaság törékeny helyzetben volt, amikor tavaly év végén kirobbant a nemzetközi pénzügyi válság. A kormány tavaly - az EU, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank középtávú pénzügyi támogatásával együtt - folytatta a pénzügyi konszolidációs folyamatot, számos szerkezeti és átmeneti kiadáscsökkentési intézkedést tett. Idén ezzel együtt 6,5 százalékos gazdasági visszaesést jósol Brüsszel, jóval nagyobbat, mint tavasszal. Úgy vélte, hogy a megelőző években az intézkedések jobban összpontosítottak a bevételek növelésére, mint a kiadások szerkezeti reformokon alapuló csökkentésére, és emiatt a növekedés tavalyelőtt és tavaly is elmaradt a környékbeli országok nagy részétől.
A bizottság elemzése szerint a pénzügyi piaci feltételek a jelenleg vizsgált időtávban (2009-2011) várhatóan lassú, de folyamatos javulást mutatnak majd. Idén a kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére sem emelkedik jelentősen az államháztartási deficit a tavalyi szintről - emelte ki Brüsszel elemzése -, ugyanakkor várhatóan valamelyest meghaladja a kormány 3,9 százalékos célkitűzését a tervezettnél kisebb adóbevételek miatt.
A bizottság szerint az import csökkenése meghaladja az exportét, így a kivitel nettó értelemben pozitív hatást tesz a gazdasági növekedésre. A folyó fizetési mérleget illetően ugyanakkor Brüsszel nem számít további javulásra jövőre. Középtávon a bizottság szerint az export-import közti különbség mérsékeltebb lesz, a külső deficit pedig egy fenntarthatóbb szinten stabilizálódik. Brüsszel azt is megjegyezte, hogy a részben uniós finanszírozású infrastrukturális beruházások haladása várhatóan pozitív kivételt jelent a finanszírozási nehézségekkel és alacsony kapacitáskihasználással küzdő beruházási kilátások között.
2011-től akár fellendülés is jöhet, de vannak akadályok
Az előrejelzés szerint 2011-től a kedvező külső körülmények, a növekvő exportigény is hozzájárul a fellendüléshez Magyarországon. A háztartások fogyasztása és a beruházások szintén növekedésnek indulhatnak, javulhat a költséghatékonyság és a közvetlen külföldi tőkebefektetések helyzete is. A munkaerőpiac szerkezeti problémái azonban tartósnak bizonyulhatnak.
Az államháztartási bevételek csökkenését idén és jövőre valamelyest ellensúlyozzák a nyugdíj- és társadalombiztosítási reformok, valamint más takarékossági intézkedések, mint például a közszektorban a bérek befagyasztása.
Jövőre a deficitet növelő tényező lehet az önkormányzatok előre jelzettnél nagyobb hiánya, a vártnál magasabb egészségügyi kiadások, továbbá Brüsszel egyelőre nem veszi figyelembe a MÁV-nak nyújtott állami támogatás tervezett csökkentését. Jövőre és az azt követő évben a bizottság szerint kockázatot jelenthet, hogy néhány, a hiányt idén csökkentő tényező (például a bérbefagyasztás, oktatási és egészségügyi kiadások alacsonyabb szintje) nem fenntartható hosszabb távon, illetve az, hogy várhatóan mérséklődik a vállalatok nyeresége is. 2011-ben a nemzeti bank előző évi veszteségét is kompenzálni kell, emellett negatív hatása lesz a bevételekre a személyi jövedelemadóval kapcsolatban idén júniusban elfogadott változtatásoknak (az alsó jövedelmi határ megemelésének).
Oszkó már megugró növekedésről beszél
A mostani szigorú, restriktív válságkezelés után Magyarországon megugró növekedés lehet 2011-ben, 2012-ben, ha a következő kormány folytatja a szigorú, következetes gazdaságpolitikát - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter a magyarországi német kamara és több más külföldi kamara közös rendezvényén. A pénzügyminiszter szerint az államháztartás kordában tartására fókuszáló gazdaságpolitikát a következő kormánynak is kötelessége továbbvinnie, mert a költségvetési konszolidáció önmagában is az ország versenyképességét javító tényező. „Az államháztartás szigorú kézben tartása hosszabb távon előnyt jelent majd, megalapozza a későbbi lendületes gazdasági fejlődést" - magyarázta.
A kormány továbbra is azzal számol, hogy jövőre a recesszió 0,9 százalék lesz, utána viszont 2011-től már 3 százalék körüli, vagy afölötti gazdasági növekedés lehet, mondta a szakminiszter. Oszkó Péter szerint a mostani válságkezelő kormánynak egy éves tevékenysége alatt várhatóan ezermilliárd forintot sikerül majd megtakarítania az államháztartásban. Ha sikerülne az ország gazdasági teljesítményét a 2008-as szintre visszavinni, az azóta bevezetett intézkedések hatásaként el lehetne törölni az iparűzési adót - mondta a pénzügyminiszter.
A szakma szerint az államnak kellene megfelelő környezetet teremtenie
A kormány gazdaságélénkítő szerepe továbbra is gyenge, így az országnak valódi gazdaságpolitikára lenne szüksége, ugyanis jelenleg a fiskális politika mindent elnyom - közölte az Európai Kereskedelem Napja (EKN) során Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szerinte az ország versenyképessége továbbra is katasztrofális, a magas kamatok megfojtják a befektetéseket: augusztusban például 12 százalék volt Magyarországon az átlagos vállalkozási hitelkamat, amely sokkal magasabb mint a közép-kelet európai régió más országaiban. Ami a kereskedelmet illeti: Parragh shownak titulálta a mezőgazdasági tárca kiskereskedelemre vonatkozó 80 százalékos magyar áru arányra tett próbálkozásait.
Demján Sándor a VOSZ ügyvezető elnöke szerint nincs szégyenkezni valója a magyar kiskereskedelemnek, amely mind színvonalba, mint szolgáltatásban eléri a nyugati szintet. Szerinte addig nem fogja lekőrözni a fejlettebb gazdaságok kiskereskedelmét, amíg Magyarországon a belső termelés nem növekszik, amíg a valós áru termeléssel foglalkozók létszáma alacsony. „Ha a belső termelés végre újra növekedésnek indul a kiskereskedelemnek is nőhet a mozgástere" - közölte a szakember.
Demján beszédében leszögezte patriótaként fontosnak tartja a hazai termékeket, de szerinte a kereskedelemnek nem feladata a piacon nem versenyképes magyar termékek forgalmazása. Az államnak kell megteremteni azt a gazdasági környezetet, amelyben az áru piacképessé válik.