Neil Barofsky, a TARP-költések ellenőrzését irányító speciális felügyelő közölte: az amerikai adófizetők lehet, hogy soha nem fogják viszontlátni a segélyek egy részét, például azt, amelyet a kormány a detroiti autógyárak vagy az AIG óriásbiztosító életben tartására fordított. Úgy fogalmazott, valószínűtlennek tartja, hogy a segélyezett vállalatok teljes egészében visszafizessék a szövetségi támogatásokat.
A Fehér Ház egyelőre nem reagált Barofsky jelentésére, de a CBS News szerint az ügyben illetékes kormányzati különmegbízott, Ken Feinberg eltökélt szándéka, hogy minden egyes kisegített céget a segélyek megtérítésére bírjon. Barofsky szerint a TARP elérte eredeti célját, sikerült feltőkésíteni a bajba jutott bankokat. Rámutatott ugyanakkor, hogy a pénzügyi szektor megmentését célzó program nagyon drága volt, ezenkívül sérült a pénzintézetek tekintélye, és romlott a közvéleménynek a szövetségi kormányról alkotott képe.
Az emberek dühöt éreztek, cinikussá és bizalmatlanná váltak, amit egyebek mellett az váltott ki, hogy a pénzügyminisztérium nem kötelezte a bankokat, hogy készítsenek jelentéseket a segélyek felhasználásáról. Az amerikaiak között általános a vélekedés, hogy a szövetségi segélyeket egy sötét lyukba öntötték, illetve hogy az adófizetők vagyonának egy részét a Wall Street kapta meg. A TARP programot éles bírálatok érték és érik a liberálisok és a konzervatívok részéről is. Előbbiek szerint ki kellene terjeszteni a kisebb vállalatokra és a lakástulajdonosokra is; utóbbiak úgy látják, a program felesleges kormányzati beavatkozás a pénzügyi szektor működésébe, és minél előbb fel kell számolni. A Rasmussen intézet friss telefonos felmérése szerint az amerikaiak fele nem bízik a bankrendszerben. A szerdán ismertetett adatok szerint a megkérdezettek 78 százaléka úgy érzi, a bankok jobban jártak a szövetségi segélyekkel, mint az egyszerű adófizetők.
