A várakozásokat érdemben meghaladva, 13,7 százalékra emelkedett az infláció júliusban az igen széleskörű áremelkedés miatt. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció igen meredeken, 16,7 százalékra ugrott, ami messze felülmúlta a várakozásokat. A meglepetést az élelmiszerárak és a tartós, az egyéb fogyasztási cikkek és szolgáltatások árainak a várakozásoknál lényegesen nagyobb áremelkedése okozta – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt inflációs adataira Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
Mi áll a számok mögött?
Mint írja, a vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügy termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, számos, elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaöltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges feloldása miatt meredeken, 12,6 százalékra emeljük az idei átlagos inflációs várakozásukat, ami jövőre 10,1 százalékra mérséklődhet.
Az orosz-ukrán háború, valamint az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírták az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatásai továbbra sem megbecsülhetők meg teljeskörűen. A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek, az inflációt a következő hónapokban pedig tovább növeli a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti növelése.
Árat emelnek a cégek
A mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a kata szigorítása további áremelkedéseket okozhat. Igen komoly hatásai látszanak a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállásának, noha a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban érdemben süllyedtek, ezt azonban a forint dollárral szemben meredek gyengülése ellensúlyozza. Jelentős kockázatot jelent az idei ukrajnai vetéssel kapcsolatos bizonytalanságok is. A háború kitörését követő első sokkhatás óta az utóbbi hetekben lefelé korrigáltak az olaj-, nyersanyag-, és terményárak, ami némileg tompíthatja a várható sokkhatást.
Az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai is, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, az inflációs várakozások emelkedése, így az MNB folytathatja a kamatemelési ciklust. A többszörösére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelenik, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag gyártásig jelentős mértékű drágulást okoz.
Tovább fog nőni az infláció
A következő hónapokban az átárazások, az adóemelések és a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges kivezetése miatt jelentős mértékben tovább emelkedik az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 18 százalékot, a háztartási energiaárak befagyasztása nélkül pedig bőven meghaladná a 20 százalékot.
Az árkorlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzhet meg, míg esetleges fokozatos, vagy teljes megszűntetése igen jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, de erre az alapforgatókönyvünkben nem számítunk. Az őszi hónapokban 17 százalék közelébe emelkedhet az infláció, azonban az év utolsó hónapjaitól bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számítanak - közölte Suppan Gergely.
