A tavalyi évhez képest az üzleti élet meghatározó vállalatainak vezetői kevésbé optimistán vélekednek arról, hogy a következő 12 hónapban várható-e a világgazdasági helyzet javulása, ám cégük növekedési kilátásait illetően továbbra is bizakodóak. Erre a következtetésre jutott a PwC 1300 vezérigazgatói interjú eredményét összefoglaló 18. Globális Vezérigazgató Felmérése, melyet 2015. január 20-án mutatott be a PwC csapata a svájci Davosban. A nemzetközi felmérést márciusban követik a 170 hazai vezérigazgató részvételével készült magyar kutatás eredményei.
Világgazdaság
A vezérigazgatók körében 2015-ben az előző évhez képest 44%-ról 37%-ra csökkent azok aránya, akik a világgazdaság növekedésében bíznak. 2014-hez viszonyítva több mint kétszeresére, 7%-ról 17%-ra nőtt a gazdaság csökkenésére számítók aránya. A maradék 44% a gazdasági helyzet változatlanságára számít.
Az eredmények jelentős regionális eltéréseket mutatnak: az ázsiai vezetők a legoptimistábbak, 45%-uk vár fejlődést, őket követik a Közel-Kelet (44%) és Észak-Amerika (37%) vállalatvezetői. Ezzel szemben a közép- és kelet-európai vezérigazgatók csupán 16%-a számít gazdasági fellendülésre. A feltörekvő gazdaságokban, így Indiában (59%), Kínában (46%) és Mexikóban (42%) bizakodóbb a hangulat, mint a fejlett gazdaságokban – például az Egyesül Államokban (29%) vagy Németországban (33%).
A bevételek növekedése
A világgazdaság hanyatlására vonatkozó előrejelzések ellenére az igazgatók továbbra is derűlátóak saját cégük növekedésével kapcsolatban: idén 39%-uk nyilatkozott úgy, hogy „nagyon bizakodó” az elkövetkező 12 hónapra vonatkozó bevétel-növekedési kilátásokat illetően. Ez szinte megegyezik a tavalyi, 36%-os aránnyal.
Az előző évhez hasonlóan most is az ázsiai régió vezérigazgatói közül bíznak a legtöbben (45%) az árbevételek növekedésében. A Közel-Kelet továbbra is az egyik legoptimistább terület, 44%-os értékkel, mely azonban a múlt évi 69%-os szinthez képest jelentős negatív eltérés. A gazdasági növekedésben bizakodó vállalatvezetők aránya Észak-Amerikában 33%-ról 43%-ra nőtt, ezzel szemben Nyugat-Európa (31%), valamint Közép- és Kelet-Európa (30%) vezérigazgatói kevésbé optimisták.
„A globális interjúkkal párhuzamosan a hazai vezérigazgatók várakozásait is felmértük az elmúlt hónapokban. Annyi már látható az előzetes adatokból, hogy a magyar vezérigazgatók hangulatának alakulása a világtrendet követi; a globális növekedésbe vetett bizalom a hazai vezetők körében is csökken, míg a saját cégük bevételeire vonatkozó várakozások kicsivel ugyan, de optimistábbak. Március elején bemutatjuk a részletes eredményeket is, amelyek hozhatnak meglepetéseket” - tette hozzá Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója.
Az egyes országok vállalatvezetőit optimizmusuk alapján rangsorolva India áll a lista elején: vezérigazgatóinak 62%-a bizakodó a rövid távú növekedési kilátásokkal kapcsolatban. Ezt követi Mexikó (50%), az Egyesült Államok (46%), Ausztrália (43%), az Egyesült Királyság és Dél-Afrika (39%), Kína (36%), Németország (35%) és Brazília (30%). A kevésbé derűlátó országok közt találjuk Franciaországot (23%), Venezuelát (22%), Olaszországot (20%), Argentínát (17%), és a lista legvégén Oroszországot, csupán 16%-kal. Ez igen jelentős csökkenés az előző évi 53%-hoz képest, ugyanis 2014-ben az orosz vezérigazgatók álltak a lista legelső helyén.
A zuhanó kőolajárak hatására jelentősen csökkent az olajtermelő országok vezérigazgatóinak bizakodása. Oroszország e tekintetben például az első helyről az utolsóra került, és a közel-keleti, venezuelai és nigériai vezérigazgatók körében is gyengült az optimizmus.”
Növekedési stratégiák
A vezérigazgatók cégük növekedési kilátásait illetően saját országukon kívül az Egyesült Államokat tartják a legfontosabbnak az elkövetkező 12 hónapra nézve, megelőzve ezzel öt év után először Kínát. Összességében a vezérigazgatók 38%-a szerint az Egyesült Államok a legfontosabb külföldi piac, ezt követi 34%-kal Kína, 19%-kal Németország, 11%-kal az Egyesült Királyság és 10%-kal Brazília.
A vezérigazgatók számos stratégiai tervvel készülnek megerősíteni vállalkozásuk piaci helyzetét. Összességében a válaszadók 71%-a tervez költségcsökkentést, 51%-a stratégiai szövetség vagy vegyesvállalat létrehozását, 31%-a valamilyen tevékenység vagy folyamat kiszervezését, és 29%-a országon belüli fúzió vagy felvásárlás végrehajtását.
A vezérigazgatók legfőbb aggályai
A vezérigazgatók körében továbbra is a túlszabályozás miatti aggályok a legerősebbek (78%). Ez hat százalékponttal magasabb a tavalyinál, egyúttal az évek során mért eddigi legmagasabb érték. Kiemelkedően magasak a túlszabályozás miatti aggodalmak Argentínában (98%), Venezuelában (96%), az USA-ban (90%), Németországban (90%), az Egyesült Királyságban (87%), és Kínában (85%).
Szintén aggodalmat keltenek a következő tényezők: az alapvető fontosságú szakemberek rendelkezésre állása (73%); az államháztartás hiánya és a hitelterhek (72%); a geopolitikai bizonytalanság (72%); a növekvő adóterhek (70%); a számítógépes fenyegetések, ideértve az adatbiztonság hiányát (61%) – a tavalyi évhez képest (48%) megugrott értékkel. Ide tartoznak még a társadalmi instabilitás (60%); a fogyasztói magatartások és kiadási szokások változása (60%), valamint a technológiai változás üteme (58%).
Versenykörnyezet
A vezérigazgatók harmadának vállalata nemrég lépett be vagy tervezte a belépést egy vagy több új iparágba az elmúlt három évben, és több mint felük (56%) tartja valószínűnek, hogy az elkövetkező három év során a cégek egyre inkább a saját iparágukon kívül fognak versenyezni. A vezérigazgatók szerint saját iparágukon kívül a következő iparágakból érkezhet versenytárs: technológia (32%), kis- és nagykereskedelmi forgalmazás (19%), kommunikációs, média- és szórakoztatóipar (6%).
A vezérigazgatók vegyesvállalatok, stratégiai szövetségek és informális együttműködések révén is tervezik növelni cégük versenyképességét, közösen dolgozva beszállítókkal (41%), ügyfelekkel (41%) és a tudományos világgal (32%). Az együttműködések fő indokai az új ügyfelek elérése, az új technológiákhoz való hozzáférés, valamint az új földrajzi piacok és innovációk elérhetősége.
Együttműködés az állammal
A vezérigazgatók 67%-a szerint a kormányok legfőbb prioritása a versenyképes és hatékony adórendszer fenntartása kellene, hogy legyen, azonban mindössze 20%-uk véli úgy, hogy országuk sikerrel alakít ki ilyen rendszert. Hasonlóan fontos a vezetők 60%-ának a szakképzett munkaerő-állomány elérhetősége, mely azonban csak 21%-uk szerint valósul meg országukban. Az egyéb lényeges állami prioritások közé sorolják a fizikai infrastruktúrát (49%), az olcsó tőkét (29%) és a digitális infrastruktúrát (28%). Érdekes tény, hogy a klímaváltozás veszélyeinek mérséklése csupán a válaszadók 6%-a számára jelent prioritást.
A digitális kor
A digitális technológia elterjedése teljesen megváltoztatta az üzleti világot; a vezérigazgatók 58%-a aggódik a technológiai változás sebessége miatt, az előző évi 47%-hoz képest. A mobil technológiák a vezérigazgatók 81%-a szerint kiemelten fontosak vállalkozásuk számára, ezt követi az adatgyűjtés és -elemzés (80%), a számítógépes biztonság (78%), a közösségi alapon működő üzleti folyamatok (61%) és a felhő alapú számítástechnika (60%). A digitális technológiák leginkább a működési hatékonyság (88%), az adat és adatelemzés (84%) és fogyasztói élmény (77%) terén hasznosulnak leginkább a vállalatoknál.
„A vállalatvezetők tudják, hogy képesnek kell lenniük a mélyreható technológiai és piaci változásokhoz való alkalmazkodásra. Az értékteremtéshez vállalataik működését technológiai alapokra kell helyezniük. Ebben az új versenykörnyezetben a sikerhez kritikus fontosságú az új gondolkodásmódok és munkamódszerek kialakítása,” - összegezte következtetéseit Dennis Nally.
A tehetség és sokszínűség kiaknázása, alkalmazkodóképesség
A vezetők fele úgy tartja, hogy cége létszáma növekedni fog a következő egy év során, míg 21%-uk csökkenést vár erre az időszakra (ez az arány lényegében megegyezik az előző évi adatokkal). A megfelelő munkaerő kiválasztásával kapcsolatban a vezérigazgatók 81%-a a készségek sokrétűségét emelte ki keresett tulajdonságként. A megkérdezett vezetők által képviselt szervezetek közel kétharmada (64%) rendelkezik sokszínűségi és befogadási stratégiával – a cégek mintegy egyharmada azonban nem. Az ilyen stratégiával rendelkezők 85%-a szerint e stratégia javította eredményeiket.