A bruttó hazai termék (GDP) – előzetes adatok szerint – 2002-ben 3,3%-kal emelkedett. A gazdaság fejlődése 2001-hez képest (3,8%) valamelyest lassult. Nemzetközi összehasonlításban a 2002-es hazai növekedési ütem továbbra is magasnak számít. Az Európai Unióban a tagországok átlagos növekedési üteme – becslések szerint – nem érte el az 1%-ot, az Egyesült Államokban pedig előzetes adatok szerint 2,4%-ot tett ki. A csatlakozó országok közül Lengyelország és Csehország gazdasági fejlődése lassúbb, mint a miénk, Szlovéniáé hasonló mértékű, Szlovákiáé pedig kissé gyorsabb.

A GDP belföldi felhasználásának legnagyobb összetevője a háztartások fogyasztása. Ez a tétel 2001-ben még kb. azonos ütemben (4%-kal) emelkedett, mint maga a GDP (3,8%). Az összhang 2002 I. negyedévében bomlott meg, amikor a lakossági fogyasztás – a hirtelen megugró jövedelmek következtében – kétszer akkora ütemben (8,1%-kal) emelkedett, mint a megelőző években. Ugyanakkor 2002 I. negyedévére esett Magyarországon a gazdasági dekonjunktúra mélypontja is, így a lakossági fogyasztás növekedési üteme 2,8-szerese volt a belföldön megtermelt források bővülésének. A fogyasztás növekedési üteme a III. negyedév végéig nem változott lényegesen, és a fogyasztással szoros kapcsolatban álló adatok (keresetek, kiskereskedelmi forgalom) szerint a IV. negyedévben sem történhetett számottevő elmozdulás. A GDP növekedési üteme ugyan gyorsult az év folyamán, de a fogyasztáshoz képest az ütemkülönbség továbbra is nagy. A fogyasztásorientált gazdasági fejlődés a külkereskedelmi egyensúly (áruk és szolgáltatások együtt) romlását hozta. A beruházások 5,8%-kal növekedtek. Élénk beruházási tevékenység elsősorban az infrastruktúra területén bontakozott ki, ami a beruházások anyagi-műszaki és ágazati szerkezetét egyaránt befolyásolta. Az építési beruházások volumene a 2002-ben 10,7%-kal bővült, ugyanakkor a gépberuházásoké 0,5%-kal mérséklődött.

2002-ben a három alapvető termelőágazat (mezőgazdaság, ipar, építőipar) együttes hozzáadott értékének növekedése nem érte el az átlagot. A kiemelkedően nagy súlyt képviselő ipar hozzáadott értéke gyakorlatilag stagnált. A mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása kisebb lett, mint 2001-ben, az építőiparban pedig folytatódott az előző évekre is jellemző gyors növekedés.

A szolgáltatóágazatok hozzáadott értéke viszont gyorsabban nőtt, mint a GDP egésze. E csoporton belül a termeléssel szorosabb kapcsolatban álló ágazatok fejlődése (a szállítás, távközlés kivételével) és az úgynevezett “nem piaci ágazatok” (igazgatás, oktatás, egészségügy stb.) által nyújtott szolgáltatási teljesítmény növekedési üteme egyaránt meghaladta a GDP-ét.

A folyó fizetési mérleg hiánya 2002-ben 2,8 milliárd euró volt, 0,8 milliárddal nagyobb, mint az előző évben. A passzívum növekedése meghatározóan a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában – ezen belül lényegében az idegenforgalomban – mutatkozó egyenlegromlás miatt következett be. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege éves szinten kissé javult a megelőző évhez képest. Az év folyamán azonban romló tendencia érvényesült, amiben az export növekedési ütemének mérséklődése és a gyorsuló import egyaránt szerepet játszott. A folyó fizetési mérleg hiányának harmada finanszírozható nem adóssággeneráló forrásokkal. A nettó külföldi adósságállomány 2002 végén 2,1 milliárd euróval volt nagyobb, mint a megelőző évben.

Az államháztartás hiánya 2002-ben a háromszorosára (a 2001. évi 455 milliárdról 1,6 billió forintra) nőtt. A hiány gazdasági súlyát jellemzi, hogy – szakértői becslések szerint – a GDP 9–10%-ának felel meg. Az EU által meghatározott maastrichti kritérium 3%. Ha a meghatározóan egyszeri, rendkívüli tételekkel az államháztartás hiányát módosítjuk, akkor a hiány a becsült GDP 5-6%-ának felel meg.

2002-ben a termelés meghatározó területein az árak színvonala – az építőipari árak kivételével, amelyek az egy évvel korábbinál ugyan lényegesen kisebb ütemben, de nőttek – az előző évi alatt maradt. A legfontosabb termelői árak csökkenését döntően a külgazdasági kapcsolatokkal összefüggő tényezők magyarázzák (forint árfolyamának javulása, a kőolaj világpiaci árának az év átlagát tekintve számottevő csökkenése). A 2002.évben a háztartások fogyasztási kereslete gyors ütemben bővült. A fogyasztói árak átlagosan 5,3%-kal nőttek, míg 2001-ben 9,2%-kal.

2002-ben a foglalkoztatottak száma – hasonlóan az egy évvel korábbihoz – nem változott, a munkanélküliség csökkenése viszont megállt. A munkanélküliségi ráta 5,7%-ról 5,8%-ra nőtt, de nemzetközi összehasonlításban továbbra is alacsonynak számít.

2002-ben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 122 500 forint, nettó átlagkeresete pedig 77 600 forint volt. Nominálisan a bruttó keresetek 18,3%-kal emelkedtek. Ennek hátterében főként a minimálbér 25%-os növelése és a költségvetési szféra bérrendezése áll. A nettó keresetek 2002 során jóval gyorsabban – 19,6%-kal – emelkedtek, mint egy évvel korábban. A bruttó és a nettó keresetek növekedési üteme augusztusig az közel azonos mértékű volt, de az időszak végén a nettó bérkiáramlás a megemelt alkalmazotti adókedvezmény hatására a bruttónál gyorsabb lett. Nemzetgazdasági szinten a reálkereset 13,6%-kal emelkedett az egy évvel azelőttihez képest.

Az év folyamán használatba vett 31 és félezer lakás 12%-kal, a 49 ezer új építési engedély pedig 2%-kal volt több, mint 2001-ben.