Évente a válaszadók 29 százaléka mindössze egyszer-kétszer vesz ruhaneműt. További 28 százalék minden negyedévben kerít rá sort. A cipővásárlási gyakorisága sem sokkal kedvezőbb, mint a ruhaneműké. A felnőtt lakosság 33 százaléka ugyanis kétévenként vagy annál is ritkábban vesz cipőt. Minden évben egyszer vagy kétszer a felnőtt lakosság 39 százaléka vásárol lábbelit. Egyebek mellett ezt is megállapította a Shopping Monitor című kutatás, amelybe 1000, a vásárlásokért felelős személyt vont be a GfK. A ruházati cikkek forgalma 2003-ban elérte a 339 milliárd forintot. Ez 7 százalékkal több, mint az előző évi 317 milliárd forint. A növekedés a felsőruházat második félévben megugrott vásárlásainak köszönhető.

Amíg tavalyelőtt a háziasszonyok legnagyobb része, 31 százaléka leginkább még utcai standon vagy piacon szerezte be a ruhaneműt, addig a legutóbbi felmérés szerint 35 százalék számára a hipermarket a ruházati cikkek leggyakoribb beszerzési forrása. A kiszolgálást nyújtó szakboltot és a kisebb önkiszolgáló szakboltot a háziasszonyok 28-28 százaléka jelölte meg fő bevásárló helyként. Így az utcai stand és piac visszaszorult a negyedik helyre, 27 százalékos említéssel. (Egy válaszadó két bolttípust nevezhetett meg, mint leggyakoribb bevásárló hely).

Érdekes, hogy a hipermarketet főleg a 40 évesnél fiatalabbak, legalább érettségizettek, magas jövedelműek, továbbá a fővárosban vagy Pest megyében élők részesítik előnyben. Itt nyilván szerepet játszik a nagy eladóterű üzletek elérhetősége is. Ugyanez a helyzet az áruházzal, amelyek esetében szintén felülreprezentáltak a főváros lakói. A kisebb szaküzletek fő vevői már egyenletesebben oszlanak meg a lakosság különböző csoportjai között. Ezt az üzlettípust az egyetemet vagy főiskolát végzettek, és a havi nettó 120 ezer forintnál nagyobb jövedelmű háztartásban élők preferálják az átlagosnál jobban. Az utcai árusok és piacok jelentősége látványosan csökken. Létüket főleg a 60 éven felüli, nyolc általánost vagy kevesebbet végzett, kis falvakban élő vevőknek köszönhetik. A használt cikk kereskedések a felnőtt lakosság 5 százaléka számára jelentik a ruházati cikkek fő forrását.

A ruházati cikkek vásárlásának gyakorisága alig változik. Mivel azonban a ruházati cikkek értékben mért forgalma 7 százalékkal növekedett egyik évről a másikra, egy-egy alkalommal nagyobb értékű árut vesznek, mint eddig. Legtöbben évente mindössze egyszer-kétszer vesznek ruhaneműt. Figyelemre méltó, hogy az egyes szocio-demográfiai csoportok között ebből a szempontból nincs lényeges eltérés. A második legnagyobb csoportot képezik, akik minden negyedévben kerítenek rá sort. Ez a két kategória a vásárlók közel 60 százalékát képviseli.

A cipővásárlási szokások nagyjából hasonlóan változnak. Legtöbb ember számára a hipermarket lett a vásárlások leggyakoribb helyszíne. Itt is javult a kiszolgálást nyújtó szakbolt pozíciója. Az utcai árus és piac kategória a harmadik helyre csúszott vissza. A kisebb önkiszolgáló szakbolt negyedik a rangsorban. Az áruház nagyot fejlődött, és feljött az ötödik helyre. A nagyobb önkiszolgáló szakbolt viszont sok vevőt vesztett, - valószínűleg a hipermarket csábította el őket. A cipővásárlási gyakorisága sem sokkal kedvezőbb, mint a ruhaneműké. A felnőtt lakosság 33 százaléka ugyanis kétévenként vagy annál is ritkábban vesz cipőt.