2025-ben összesen 28 039 milliárd forint bevételt ért el a NAV, ami 7,9 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az ellenőrzések száma ugyanakkor mérséklődött: a 2024-es 146 ezer vizsgálat után tavaly 141 ezer ellenőrzést végzett a hatóság. A visszaesés azonban nem járt együtt az eredményesség romlásával; sőt, az adatok alapján a kiválasztás hatékonysága és a megállapítások összértéke is érdemben javult.

A vizsgálatok döntő többsége továbbra is jogkövetési ellenőrzés volt, amelyek egyre inkább előszűrő szerepet töltenek be a nagyobb kockázatú ügyek azonosításában. Utólagos adóellenőrzésre 11,5 ezer esetben került sor, ezek eredményeként a NAV 240,9 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel. A kiszabott szankciók összértéke ennél is magasabb, 270 milliárd forint volt. Az utólagos ellenőrzések 85,7 százaléka megállapítással zárult, ami szintén a célzottabb és eredményesebb hatósági működés irányába mutat. Ez jelentős emelkedés a 2024-es adatokhoz képest, amikor 8,5 ezer utólagos ellenőrzés 143 milliárd forint adókülönbözetet és 186,5 milliárd forint szankciót eredményezett.

„A vállalkozásoknak célszerű abból kiindulniuk, hogy az adóhatóság kiválasztási és ellenőrzési tevékenységének középpontjában ma már az egyre kifinomultabb, adatvezérelt kockázatelemzési módszertan áll, amely a potenciális eltérések azonosítását a hagyományos vizsgálatokat megelőzően is lehetővé teszi. Az online adatszolgáltatások és a különböző hatósági adatbázisok alapján a NAV gyorsabban és célzottabban lát rá az eltérésekre, ezért egy vizsgálatra nem a revízió megindulásakor, hanem jóval korábban kell felkészülni” – mondta Séra Gergely, az EY adóperes csoportjának és a közvetett adózási szolgáltatásainak vezetője.