Az előrejelzések szerint csökken az államháztartás hiánya és némileg a folyó fizetési mérleg deficitje is, és két-három százalékot erősödhet a forint. Az idei piaci zavarok azonban várhatóan nyomot hagynak a folyamatokon. A kamatok az elemzők szerint magasabbak maradnak, a nemzeti fizetőeszköz pedig gyengébb a korábban vártnál, és maradtak olyan elemzők, akik szerint még nem biztos, hogy a forint már túl van a rossz napokon. (Igaz, az ünnepek közelsége miatt a decemberi felmérésre adott válaszok száma – tiz előrejelzés – kisebb volt a szokottnál. Ez némileg növeli annak a kockázatát, hogy a következő felmérésekben változhatnak a piaci konszenzusok.)

Lassúbb élénkülés, gyengébb egyensúly

Az idei év utolsó és első felmérésének eredményeit összehasonlitva a magyar gazdaság szinte minden mutató tekintetében gyengébben teljesit, mint amire az év elején számitottak a piacok (ld. melléklet). A jövő év kilátásai is rosszabbak a korábban vártnál, bár az előrejelzések szerint a gazdasági növekedés üteme lassan gyorsul majd, és javulhatnak az egyensúlyi indikátorok.

Az elemzői konszenzus szerint az idei évre 2.8, a jövő évre pedig 3.1 százalékos gazdasági növekedés várható.

Ez utóbbi adat a novemberi várakozáshoz képest egytized pontot javult, miután az elmúlt hetekben nyugat-európai piacainkról egyre több olyan jelentés érkezett, amelyek lassú kilábalásra utalnak az elmúlt évek recesszió közeli állapotából.

Ezek a növekedési szintek azonban jelentősen alacsonyabbak az egy éve vártnál. Az év elején még 2003-ra 3.75, 2004-re pedig 4.25 százalékos gazdasági növekedést látott előre a piac. A háztartási fogyasztás robusztus növekedése azonban nem tudta kompenzálni az exportpiacok gyengélkedését az idén, és a gazdaság teljesitménye az elemzők szerint még jövőre is csak mérsékelten javul.

A magyar gazdaság jelenleg valamennyi EU-tagjelöltnél lassabban növekszik, kivéve Szlovéniát. Az elemzők szerint a növekedés rátája a harmadik negyedéves 2.9 százalékról a negyedik negyedévre 3.0 százalékra nő.

Összehasonlitásként, a cseh gazdaság a harmadik negyedévben 3.4 százalékkal bővült, a lengyel 3.8 százalékkal, a szlovák növekedés pedig elérte a 4.2 százalékot. A kamatok - és igy a növekedést generáló beruházásokhoz szükséges hitelek költségei - ugyanakkor messze Magyarországon a legmagasabbak a régióban.

A várakozások az egyensúlyi mutatókat illetően is pesszimistábbakká váltak idén. Az elemzők magasabb államháztartási hiányt jeleznek előre, mint az év elején, és különösen látványos a romlás a folyó fizetési mérleget illetően. A konszenzus a mérleg deficitjére január óta 2003-ra 3.75 milliárd euróról 4.75 milliárd euróra, 2004-re pedig 3.8 milliárdról 4.5 milliárdra emelkedett.

A jövő évre azonban ezek az adatok is javulást mutatnak, igaz, hogy a kormányzati előrejelzéseknél kisebb mértékben. Az államháztartás hiánya az elemzők szerint az idei 5.4 százalékról jövőre a GDP 4.3 százalékára csökkenhet. (A kormány erre az évre 5.2, a jövő évre pedig 3.8 százalékot jósolt.)

Miután az elemzők ma az államháztartási hiány és az infláció lassabb csökkenésére látnak esélyt, az euro bevezetésének várt időpontja a Reuters felméréseiben idén másfél-két évet kitolódott. Az év elején még körülbelül egyenlő arányban 2007-re, illetve 2008-ra várták az elemzők a csatlakozást az eurozónához. Konszenzusuk az esztendő végén már 2009, tehát a piacok nem biznak a kormány és a jegybank közös 2008-as céljának a teljesülésében.

Magasabb infláció és kamatok

Az idei évre 4.7 százalékos átlagos inflációt várnak az elemzők, tehát alacsonyabbat a januárban előrejelzett 5.0 százaléknál. A jövő évi inflációra azonban 4.45 százalékról 6.4 százalékra ugrott fel az év folyamán a konszenzus, igaz, hogy 2005-ben a várakozás szerint már 4.2 százalékra mérséklődik az infláció.

Még feltűnőbbek a változások a várt kamatszintekben. Januárban az év végére még 6.5 százalékos jegybanki alapkamatot várt a piac, a kamat azonban a nyári és a novemberi összesen hat százalékpontnyi emelés után jelenleg 12.5 százalékon áll.

A jövő évben ugyan a kamatok az elemzők szerint visszatérnek a korábbi csökkenő pályára, de egy egész évbe telhet, mire a jegybanki kamat visszaállhat a novemberi három százalékos emelés előtti szintre.

Ennek megfelelően a korábban vártnál jóval magasak maradnak az állami költségvetés kamatköltségei az államadósságon. Az állampapirok kamatai az elemzői várakozás szerint még a jövő év végén is minden lejáratra jóval magasabbak lesznek, mint azok az alacsonyabb szintek, amelyeket korábban már az idei év végére gondoltak. Például a 12-hónapos kincstárjegy hozamát az idei év végére 11.1 százalékra, a jövő év végére pedig 8.6 százalékra várja a piac, pedig januárban még arra számitottak, hogy már idén decemberre 6.7 százalékra csökken.

Az MNB a várakozások szerint már a jövő év első felében elkezdi visszanyesni kamatait, de az elemzők nagy többsége szerint februárig még nem kerül sor vágásra.

Óvatossá teheti a jegybankot, hogy a külföldi befektetők még mindig túl magasnak gondolhatják az államháztartás és a folyó fizetési mérleg ikerhiánya. Ugyanakkor volt olyan elemző, aki arra figyelmeztetett, hogy az év végi nyugalom ellenére még nem biztos, hogy a forint megmenekült az újabb zuhanás veszélyétől.

Robert Beange, a Lehman Brothers elemzője szerint nem bizonyos, hogy a kormány decemberi kiadáscsökkentő lépései meggyőzték a külföldi befektetőket arról, hogy fenntarthatóak a magyar gazdaság gyengélkedő egyensúlyi mutatói.

“Bizalomból most gyenge az utánpótlás,” mondta Beange. “A gazdaságpolitika alakitói kevés esélyt kapnak, hogy hibázzanak, a jövő év vagy költségvetési megszoritást hoz, vagy valutaválságot.”

Bár a félelem nem tűnt el, hogy az árfolyam-bizonytalanság visszatérhet, a forint árfolyama az év végéig a konszenzus szerint a jelenlegi 263 körüli szintről a jövő év végéig 255.50 környékére erősödhet az euro ellen. Januárban még 235 körüli szintet látott előre az elemzői konszenzus.