A gazdasági életben fontos szerepet betöltő regionális légiforgalmi szolgáltatás és az ehhez szükséges regionális repülőtér-hálózat nyugat-európai gyakorlatát etalonnak tekinti a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Éppen ezért befektetői, beruházói információs rendszere, valamint a légiközlekedéssel kapcsolatos szakmai irányítói feladatai segítségével minden lehetséges módon támogatja e közlekedési ág infrastruktúrája bővítését, korszerűsítését. A fejlesztések elsősorban a repülőtéri szolgáltatások színvonalának emelésére összpontosulnak, amelyek a repülőtereken a szilárd burkolatú futópálya építését, kultúrált utasforgalmi épület, valamint közutak, illetve vasúti kapcsolat kiépítését foglalja magába. A tervezett infrastrukturális és technikai fejlesztések megvalósításával a repülőterek magas színvonalú szolgáltatások nyújtására lesznek képesek.

A repülőterek fejlesztésével párhuzamosan lehetőség nyílik logisztikai központok, ipari parkok kiépítésére. Az ipari parkkal egybekapcsolt objektumok a különböző ipari ágazatokat reprezentáló – a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által a regionális gazdaságfejlesztés elősegítése érdekében kidolgozott – úgynevezett klaszterprogram megvalósítására is lehetőséget nyújthat. A turisztika fejlődésében a megfelelő szolgáltatást kínáló repülőterek jelentős szerepet tölthetnek be, különösen azokban a régiókban, ahol a közúti, illetve vasúti megközelítés nem megfelelő szintű. Egyéb kapcsolódó beruházások összességében pótlólagos tőkebevonást eredményezhetnek.

A légi kikötő fejlesztések két módon valósulhatnak meg. Az egyik csoportba azon repülőterek fejlesztése tartozik, amelyek az egész nemzetgazdaság számára fontosak. Az Európai Unióban alkalmazott gyakorlat szerint 2-300 kilométerenként szükséges, elsősorban az adott régió kiszolgálását végző repülőtér-hálózat kiépítése, amelyek fejlesztéshez, működtetéséhez központi források bevonása szükséges (Ferihegy, Sármellék, Debrecen). A másik csoportba a szűkebb területek, helyi érdekek kiszolgálása érdekében működtetett légi kikötők tartoznak. Ezek fejlesztését és működtetését teljes egészében saját – azaz önkormányzati, kistérségi, vállalkozói - forrásból kell megvalósítani. Mivel a regionális repülőterek alaptevékenysége – legalább is a több évre kiterjedő „bevezetési” időszakban – nem nyereséges, a fejlesztés és az üzemeltetés finanszírozása a vállalkozói szférának és a helyi önkormányzatoknak nehézségeket okozhat. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ezért a repülőterek fejlesztéséhez szükséges lehetőségek felkutatásában segítséget nyújt az önkormányzatoknak és szerepet vállal az ilyen irányú tevékenységek koordinálásában.



Az ország nemzetközi kereskedelmi repülőtereink (Budapest-Ferihegy, Debrecen és Sármellék) fejlesztése mellett nagyon fontos még Győr-Pér, Pécs-Pogány, Nyíregyháza, Szeged, Békéscsaba, Budaörs, Fertőszentmiklós, Miskolc, valamint Siófok-Kiliti repülőterének a regionális légiforgalomba való bekapcsolása is. Ezen repülőterek esetében komplex hasznosítás valósítható meg és mind logisztikai, mind turisztikai szempontból jelentős forgalomra számíthatnak. A debreceni repülőtéren, a város önkormányzata finanszírozásában, több százmillió forint értékű beruházás keretében befejeződött a műszeres leszállító rendszer és

a hozzá tartozó fénytechnika telepítése, amelynek üzembe helyezése megtörtént. Az év első felében várható az utasforgalmi épület és az irányítótorony rekonstrukciójának befejezése. A sármelléki repülőtéren a legszükségesebb fejlesztések megvalósítására a 2004. évi költségvetésből 300 millió forintnyi támogatás fordítható. A pénzből a légiközlekedés biztonságát és védelmét szolgáló beruházásokat valósítanak meg. Győr-Pér nyilvános repülőtér fejlesztése, korszerűsítése példa értékűnek tekinti a gazdasági tárca. A mintegy 4 millió eurós beruházás a Phare, az Audi Motor Hungária Kft., valamint helyi és regionális források bevonásával valósult meg. Taszár közös felhasználású katonai-polgári repülőterén a közelmúltban megtörtént a polgári terminál műszaki átadása és rövidesen várható a szilárd burkolatú futópályát összekötő gurulóút és a háromgépes állóhely átadása is. A Pécs-Pogány repülőtéren novemberben adták át a szilárd burkolatú pályát és a forgalmi előteret. Békéscsabán befejeződött a forgalmi épület és a torony felújítása, átalakítása. A Zalaegerszeg-Andráshida repülőtér fejlesztésére a közelmúltban jelentkezett a Flextronics International Kft. A tulajdonos zalaegerszegi önkormányzat fejlesztési kérelmére igent mondott a Polgári Légiközlekedési Hatóság. A Kecskeméthez közeli Jakabszállás nem nyilvános repülőtér teljesen magánbefektetők által megvalósuló fejlesztéséhez a kormány előzetes egyetértését adta, így lehetővé vált az eddig elkészült beruházások használatba vétele és a fejlesztés folytatása. A börgöndi repülőtér 2001. novemberében került az önkormányzat tulajdonába. Jelenleg az Albatrosz Repülő Egyesület az üzembentartó. Elsősorban sport és kiképzési célú repülések folynak a repülőtéren. Több befektető – legutóbb a Wiggins Ltd. – jelezte már érdeklődését a repülőtér fejlesztésére.