Az utóbbi két hónapban az import növeke­dése gyorsabb ütemű volt, mint az egyébként magas exporté. Ennek következtében a külkereskedel­mi mérleg hiánya 44 milliárd forinttal nagyobb volt, mint a megelőző év első négy hónapjában.

2004 első négy hónapjában a becsült adatokkal kiegészített kivitel 3521 milliárd forintot, a behozatal pedig 3912 milliárd forintot tett ki. Az időszakon belül az import márciusi és áprilisi növekedési üteme (21–21%) jelentősen meghaladta az exportét, ami ezekben a hónapokban 18 és 15,5%‑os növekedést mu­tatott. A vállalatok csatlakozást megelőző taktikai vásárlásai erőteljesen befolyásolták a külkereskedelmi forgalom alakulását, emellett jelentős volt még a fogyasztási célú import növekedése is. A kivitel az évek óta megfigyelhető, kiugró értékű márciusi forgalom után áprilisban visszaállt az év első két hónapjában tapasztalt magas szintre.

Összességében az év első 4 hónapja alatt az export jelentős, de változó ütemű növekedése mellett az import szokatlanul magas értékű volt, és így a külkereskedelem passzívuma 44 milliárd fo­rintos nö­vekedést követően 391 milliárd forintot tett ki.

Az export valamennyi árufőcsoportban jelentősen nőtt, s az import esetében is – az energiahordozók forgalmát leszámítva – hasonló tendencia érvényesült.

A kivitelnek 62%‑át, a behozatalnak pedig több mint felét jelentő gépek és szállítóeszközök ke­res­ke­delme a forgalom mindkét irányában 20%‑ot meghaladó mértékben bővült. A növekedés legfőbb ténye­zőit exportban a mobiltelefonok, a belső égésű motorok és a személygépkocsik, importban az elektromos alkatrészek, az integrált áramkörök és ugyancsak a személygépkocsik jelentették. A feldolgozott termé­kek kivitele lényegesen kisebb mértékben bővült, mint a behozataluk. Az import növekedésében jelentős szerepet játszott a többszörösére bővülő alumíniumalapanyag-behozatal, valamint az utóbbi két hónapban megélénkülő gyógyszerimport. Ez utóbbi termékkörben a kivitelben is jelentősen bővült a forgalom.

Az exportból 5%‑kal, az importból pedig még kisebb aránnyal részesedő élelmiszer-, ital-, dohányter­mékek kivitele a legkisebb, a behozatala viszont a legnagyobb mértékben bővült az árufőcsoportok közül. Az agrárjellegű forgalmunkon belül a búzaexport drasztikusan visszaesett, a behozatalban ugyanakkor – a kukorica-vetőmagvak továbbra is jelentős bővülésén túl – a tejtermékek, a húsok és húskészítmények, va­lamint a zöldségek és gyümölcsök importjának növekedése figyelemre méltó.

Az árufőcsoportok közül kizárólag az energiahordozók importértéke csökkent. A kőolaj esetében az árszint és a behozott mennyiség egyaránt mérséklődött, míg a földgáz importjában az árszínvonal emelke­désének mértékét meghaladó mennyiségi csökkenés következett be.

***

A külkereskedelmi forgalom alakulásának bemutatásával egyidejűleg fontos megemlíteni, hogy az áp­rilisi adatokban az átlagosnál nagyobb az utólagosan várható adatfeltöltődés előre jelzett mértéke, azaz a becslés. Az ügyfelek által benyújtott, de a vámszervezet által még fel nem dolgozott export becsült értéke ugyanis mintegy 100 milliárd forintot tesz ki.

A vámszervezet, illetve az új vámnyilvántartási rendszer problémái nemcsak a májusi, Európai Unión kívüli, ún. „harmadik országos” forgalom regisztrálásában jelentenek gondot, de jelentős feldolgozási el­maradásokat okoztak az áprilisi külkereskedelmi áruforgalom lezárása körül is. Ebből adódóan szokatlan mértékű, az export 12 százalékot meghaladó feltöltődésével számolunk. A soron következő tájékoztatás alkalmával, a január–májusi külkereskedelmi áru­forgalom fő mutatóinak közzétételével egyidejűleg, ismét megjelentetjük az addigra véglegesített január–áprilisi adatokat.