A személyi kölcsönök viszonylag enyhe csökkenése azt mutatja, hogy sokan továbbra is hitelből fedezik a napi kiadásaikat, feltehetően azért, mert nem áll rendelkezésükre elég megtakarítás.
Az újonnan felvett hitelek nagyobb részét már évek óta az államilag támogatott hitelek teszik ki, elsősorban a CSOK és a Babaváró Hitel. 2024. január 1-től a városi CSOK jelenlegi formája megszűnik, a Babaváró feltételei szigorodnak, reálértéke pedig csökken – emiatt várhatóan tovább esik a hitelfelvétel, ami a statisztikákban a fizetőképesség javulásaként jelenhet meg. Üveges Judit rámutatott, hogy bár a lakosság számára ez rossz hír, az államháztartás szempontjából logikus lépés a támogatott hiteleket érintő megszorítás. „A megemelkedett kamatkörnyezetben a költségvetésre rendkívül nagy terhet rónak a támogatott hitelek. A magas államháztartási hiány pedig az infláció stabilizálását is nehezíti. A hazai hitelpiacot a közeljövőben várhatóan a nem támogatott hitelek dominálják, magas kamatokkal. A jegybank várhatóan az év vége felé, vagy a jövő év elején lazíthat a monetáris politikáján. Ez a piaci hitelek kamatainak enyhe csökkenését teheti lehetővé.”
Magyarországon az idei első negyedévben folytatódott a recesszió. Az alacsony fizetőképesség és a csökkenő fogyasztás a GDP további zsugorodását vetíti előre. Negyedéves összehasonlításban a harmadik negyedéve tart és folyamatosan gyorsult a recesszió – a fizetőképességi index változása alapján a visszaesés a következő egy-két negyedévben már lassulhat, de a 2023-as évet jó eséllyel még mindig negatívban zárja a magyar gazdaság.
