A lakáshitelpiac motorját továbbra is az Otthon Start Program jelentette, amely volumen alapon a teljes kihelyezés 69,5 százalékát (196 milliárd forint), darabszám alapon pedig az 54,9 százalékát adta (5 580 darab). Mindez azt jelenti, hogy tavaly október óta most először 70 százalék alatt maradt az otthon startos hitelek teljes lakáshitel-kihelyezésen belüli részaránya (amely korábban 71-72 százalékon állt). Ezzel párhuzamosan tovább élénkült a piaci lakáshitelek kihelyezése, elérve a 22,2 százalékos részarányt (62,65 milliárd forint). A piaci lakáshitelek súlya tehát némileg emelkedett, ám ennek ellenére ezek szerződéses összege még így is 45,1 százalékkal maradt el a tavaly júniusi 114,13 milliárd forinttól.
Idén júniusban a támogatott lakáshitelek összesített részaránya 77,8 százalékot tett ki, ami 219,4 milliárd forintos kihelyezést jelentett. Az OSP-n kívüli támogatott lakáshitelek szerződéses összege júniusban 23,4 milliárd forint volt, ami elmaradt a tavaly júniusi 29,56 milliárd forintos kihelyezéstől (-20,8 százalék).
Júniusban 10 164 darab új lakáshitel-szerződés köttetett, ami 42,7 százalékkal múlta felül a tavaly júniusi 7 125 darabot. A szerződések 54,9 százaléka, 5 580 darab volt otthon startos szerződés. A szóban forgó időszakban 27 750 499 forint volt az új lakáshitel-szerződések átlagos hitelösszege, ami 37,6 százalékos emelkedést jelent a tavaly júniusi 20 166 524 forintos átlaghoz képest. Az OSP-hitelek átlagösszege 35 125 448 forint volt.
A 2024-es eredményt már sikerült túlszárnyalni
A 2024-es év egészében 1 351,4 milliárd forintot tett ki az akkor újonnan kötött lakáshitelek szerződéses összege, míg az idei év első hat hónapjában 1 576,8 milliárd forintra rúg ez az összeg. Mindez azt jelenti, hogy az idei év első felének eredménye 16,7 százalékkal múlta felül a 2024-es teljes évi eredményt. Így jelenleg a tavalyi, rekordot jelentő 1 967,4 milliárd forintos eredmény elérése is valószínűnek tűnik, hiszen annak 80,1 százalékát már január-júniusban sikerült realizálni.
