Egyre több hazai kis és középvállalkozás próbál megjelenni a külföldi piacokon, aminek köszönhetően mára már az export hozzávetőleg húsz százalékát adják. Nekik próbál többféle módon segíteni az ITD Hungary Zrt, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség. "Ha például egy cégnek semmilyen tapasztalata nincsen, akkor olyan alapvető információkkal látják el, amelyek nélkülözhetetlenek a kezdéshez" - közölte a Piac és Profit érdeklődésére Süveges-Szabó László, az ITD üzletfejlesztési igazgatója. Ilyen lehet helyi jogszabályok, azon belül a vámtarifa ismeret átadása, a nyelvi segítség, vagy akár a marketingtevékenység támogatása. Mindez természetesen mit sem ér, ha nincs egy "tisztességes árú", ami alkalmas arra, hogy kimenjen a külföldi piacra.
Amennyiben egy cég már korábban is eladott valamit külföldön, akkor sokkal szisztematikusabban tudnak segíteni: iparáganként, országonként kaphatnak információt az érdeklődők, ami nagy segítség lehet abban Süveges-Szabó László szerint, hogy mindenki tisztában legyen a piacra lépés veszélyeivel.
Ezek a szolgáltatások bármely hazai vállalat számára ingyenesen elérhetőek, ha ennél konkrétabb segítséget igényel egy cég - például kereskedelmi partnereket kerestetni az adott országban -, akkor azért már fizetni kell. Bár az ilyen jellegű szolgáltatásokat csak nemrég vezették be, máris nagy érdeklődésről számolt be az üzletfejlesztési igazgató. (A pólusprogram pedig nagyvárosaink nemzetközi versenyképességét növelné, Miskolc például nanotechnológiai központot hozna létre.)
Több információ kellene
Ezekre a programokra szüksége van a hazai kkv-knak, mivel náluk általános probléma a tőkehiány, illetve az is, hogy a menedzsment nem ismeri ezeket a lehetőségeket - nyilatkozta lapunknak Bazsó Csaba, a Magyar Külgazdasági Szövetség (MKSZ) főtitkára. A legnagyobb gondot szerinte az információhiány jelenti, amiről "mindenki tehet", így a jelenleginél szélesebb PR tevékenységre van szükség.
Ennek érdekében a GKM és a MKSZ közös konferenciasorozatot indít "Külgazdasági kerekasztal" néven. A négy fordulóból álló programsorozat után az idén júniusban teszi le az MKSZ a javaslatait a tárcának, és szeretnék elérni, hogy a minisztérium felhasználja az elképzeléseiket a készülő külgazdasági stratégia kialakításakor.
Kiállítás és marketing a középpontban
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is meghirdetik - várhatóan márciusban - a Kereskedelemfejlesztési Pályázatot, amelynek keretén belül kiállításokon való részvételre, honlapok létrehozására, egyedi marketing programok, illetve média megjelenések támogatására lehet tenderezni. A rendelkezésre álló keretösszeg évről évre nő, idén már közel egymilliárdot költenek erre a célra.
Tavaly összesen 866 cég 1.720 jogcímen nyújtott be támogatási kérelmet, ebből 754 vállalkozás 1.290 jogcímre kapott támogatást, így 114 cég (13%) igényét, a jogcímek 25 százalékát, utasította el a Bíráló Bizottság. A 2007-ben benyújtott pályázati igények hatvan százaléka tehát pozitív döntéssel zárult, ez összesen 607,673 millió forint odaítélését jelentette. A vissza nem térítendő utólagos támogatás hatvan százalékát külföldi kiállításon való megjelenés költségének mérséklésére, mintegy 27 százalékát nyomtatott és elektronikus úton előállított idegen nyelvű marketingeszközök (CD, DVD, pendrive) készíttetésének támogatására fordítottak. Az igazgató elmondása szerint azért ezek a legnépszerűbb támogatási formák, mivel így lehet a legegyszerűbben, leggyorsabban eredményeket elérni.
Nemzetközi szervezeti tagdíjat 25 millió forinttal, külföldi iroda, bemutatóterem létesítését 18 helyszínen mintegy 18 millió forinttal, hirdetéseket 33 millió forinttal, és megfelelőségi tanúsítási eljárásokat pedig 11 esetben több mint 8 millió forinttal támogatta az ITD Hungary.
Ezen támogatási célok mindegyike fontos, jó látni, hogy egy sereg pályázati lehetőség áll a kisvállalkozások rendelkezésére - közölte Bazsó Csaba. Problémát okoz viszont a pályázati rendszer, hiszen "nagyon sok okmányt kell benyújtani", ezért szerinte kicsit túlbonyolított az adminisztráció.
A Balkán lehet a kincsesbánya
A hazai vállalkozások számára leginkább azok az európai államok jelentik a célállomást, amelyek egy ötszáz kilométeres körön belül találhatóak - állítja Süveges-Szabó László. Ezen a területen belül is kiemelkedik a Balkán, tehát a volt Jugoszlávia területe, Románia és Bulgária. Ebbe az irányba igen dinamikusan fejlődik az export az üzletfejlesztési igazgató szerint, keleti szomszédunknál például már igen jelentős a magyar jelenlét. (Kevesebb, mint egy évtized alatt nagyjából a hatszorosára nőtt a Romániába irányuló magyar tőkeexport.)
Ezzel egyetért Bazsó Csaba is, ám kiemelte még Ukrajnát és Oroszországot, ahol egyre inkább kitermelődik egy fizetőképes réteg. A főtitkár példaként említette még Ausztriát és Németországot, amely "hagyományosan a magyar cégek piacának számít."
A Balkán nyújtotta lehetőségeket azonban felerősíti, hogy éppen átalakulóban van a gazdaság szerkezete, ráadásul Szerbiában és Boszniában most zárul a privatizáció, ami nagy lehetőségeket nyújthat az abban résztvevőknek. Egyelőre a piac feltérképezése zajlik, így az még kérdéses, hogy a piacon mivel érdemes megjelenni - állítja Süveges-Szabó László. Egy dolog azonban biztos: a gyorsaság, tehát hogy minél előbb lépjenek a hazai vállalkozások nagyon fontos, mivel más országok - például Görögország, Törökország - cégei is ugyanúgy lesik ezeket a lehetőségeket.
Környezetvédelem, informatika, mezőgazdaság
Az üzletfejlesztési igazgató szerint majdnem minden ágazatban lehet sikertörténeteket találni, a legjelentősebb exportot azonban a kis és középvállalkozások körében a környezetvédelemi, az informatikai, illetve az autóipari beszállítók végzik. Ezen kívül ugyancsak erős a szolgáltatói szegmens, hiszen például turisztikai szolgáltatásokkal már több magyar cég ért el külföldi sikereket.
Ugyancsak nagy lehetőségek rejlenek a mezőgazdasági cikkek exportjában: ez esetben nem az alapanyagokkal kereskednénk, hanem már előre feldogozott termékekkel, például konzervekkel - közölte Bazsó Csaba. A főtitkár egyetértett Süveges-Szabó Lászlóval abban, hogy az informatikában nagy lehetőségek rejlenek: "bár a kkv-k sosem fognak saját fejlesztésű számítógépeket gyártani, beszállítóként több országban is megállhatják a helyüket".
Építhetjük a kínaiak csatornáit
A hazai környezetvédelmi és vízügyi iparág nemzetközi versenyképességének erősítése érdekében tavaly januárban létrehozták a Kexportot, amely régiókra koncentrálva próbálja segíteni a megjelenést. Decemberben például megalakították az Ázsia Klubot: a program keretében a kisvállalkozások szövetségbe tömörültek, hogy így komplexebb szolgáltatást nyújtva, illetve nagyobb tőkeerőt képviselve léphessenek fel.
Az Ázsia Klub egyik fő célpontja Kína, ahol "eddig igen rugalmasan kezelték a környezetvédelmi kérdéseket, ám rájöttek, hogy ezzel nem lehet tovább játszani" - állítja Süveges-Szabó László. Így egyre nagyobb hangsúlyt kapott a keleti országban ez a probléma, aminek köszönhetően több környezetvédelmi megbízást is kaptak már magyar cégek.
