Vajon mi lehetett az a lelki hajtóerő, ami elvitte a világot idáig? - tette fel a kérdést Sebők Zsolt vállalkozó, hozzátéve, hogy szerinte nagy részben a hazugság az.
A probléma gyökere nem a hazugságban van, mivel ez egy társadalmi kérdés - hangzott Oszkó Péter, Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatójának válasza. Szerinte inkább egyfajta tömegpszichózisról van szó, hiszen ha tízből egy ember vét hibát azt kiszűrik, ám ha kilencen, akkor nehéz. Emellett természetesen gond van a pénzintézetek hozzáállásával is, akik gyakran - hiába látták a problémát - nem akartak változtatni a korábban már jól bevált módszereken.
Nem a hazugság, hanem annak eszköze volt a gond - közölte Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa. Ez morális kérdés, azon kellene változtatni, hogy az ember az egyetlen állat, amely mindig többet akar annál, mint amivel rendelkezik.
Ki fogja felelősségre vonni a válság kirobbantóit? - kérdezte Fogarasi Tibor a dialógus során.
Senki, mivel jogszabályba ütközőt senki nem vétet, maximum etikailag lehet kifogásunk, ám ilyen alapon nem lehet jogilag ítélkezni - közölte Czirják Sándor, az MFB vezérigazgatója. A gond ott van, hogy a bankoknak kockázatelemzőknek kellene lenniük, ám ha már eladják az adott terméket, akkor onnantól kezdve a kockázatot már nem ők, hanem az ügyfél viseli. Jelenleg a profitgeneráló módszerek uralkodnak, aminek köszönhetően minden ki van szolgáltatva a piacnak.
Ki tudunk-e jönni jól is a válságból? - érdeklődött Mátrai Tamás.
A pozitív üzenet az, hogy a válságnak vége lesz - jelentette ki Petschnig Mária Zita. Azt nem tudni mikor, illetve azt sem, hogy a mélyponton túlvagyunk-e már, vagy most vagyunk ott, esetleg még csak jön - ez mindig utólag derül ki. Viszont létrejöhet egy pozitív megújulás, hiszen tanulhatunk az eddig elkövetett hibáinkból.
A recesszió ketté fogja osztani a cégeket: lesz aki túléli, hiszen hatékonyságot tud javítani, be tud törni új piacokra, míg kétségtelenül lesz olyan is aki belebukik - közölte Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese.
Kikerülhető lett volna a válság? - kérdezte Bayer Beáta.
Bár a piacorientáltság nem feltétlenül rossz dolog, a cégeknek fel kell tenniük a kérdést, hogy továbbra is csak a jövő évi profitot nézik, vagy elkezdenek fenntarthatóbb gazdasági politikát folytatni - válaszolt Oszkó Péter.
Jelenleg duális a magyar gazdaság: vannak a multik és a kicsik - vélte Czirják Sándor. A belföldi cégeknek új feltételrendszert kellene kidolgozni, hogy minél inkább a belföld felé forduljanak, hiszen az exportban például Kínával úgysem tudunk versenyezni. Változnia kellene az állam szerepének is, hogy ne ő irányítson mindent, inkább egyensúlyba kell hozni az állami és a piaci szférát. Természetesen az államnak néhány területen ugyanúgy jelen kell maradnia, hiszen ő léphet fel leghatékonyabban a spekulációk ellen.
Az uniós forrásoknak mekkora lehet a szerepe? - tette fel a kérdést Illés Tünde.
Az uniós pénzek bár fontos szerepet töltenek be, csodát senki se várjon tőlük - hangoztatta válaszában Czirják Sándor. Szerinte az ágazati stratégiákban szemléletváltásra van szükség, így többek közt a hosszú távú ügyeket kell végiggondolni és politikai konszenzusra jutni. Néhány területen, mint például a roma integráció, nem lehet egy-két éven belül eredményeket elérni, ezért is kell a konszenzus, hogy egy esetleges kormányváltás után is ugyanazon az úton haladjunk tovább, ne négyévente változzon a stratégia.
A vállalkozók számára kiemelkedően fontos az uniós pályázatokon való részvétel, ám állandó akadály, hogy nem képesek pályázni - közölte Oszkó Péter. Éppen ezért, a kkv-kat gyorsan alkalmassá kell tenni a brüsszeli pénzek befogadására, hiszen ha ez nem valósul meg, sokan tönkremehetnek.
