A tárca azzal kapcsolatban közölte ezt hétfőn az MTI-vel, hogy  Sólyom László köztársasági elnök megküldte az Alkotmánybíróságnak (Ab) véleményezésre a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló törvényt. A PM a közleményben hangsúlyozza: a törvényre azért volt szükség, hogy továbbvigye a nyugdíjrendszer 1997-ben megkezdett, de be nem fejezett reformját.

Tulajdon vagy nem tulajdon 

Sólyom László indítványában rámutatott: a magánnyugdíjpénztár tagjainak jogai az alkotmány értelmében tulajdonnak tekintendők. A tulajdon alkotmányosan korlátozható, de csak akkor, ha a korlátozás arányban áll az azt szükségessé tevő közérdekkel.    

Az államfő szerint a magánnyugdíjrendszer hosszú távon fenntartható, átlátható működése közérdek, azonban az érintetteknek az alkotmány alapján lehetőséget kell kapniuk a kötelező társadalombiztosításba való visszalépésre, ha úgy érzik, hogy a változások aránytalanul hátrányosan érintik őket. Miután a törvény a visszalépés lehetőségét nem biztosítja, a köztársasági elnök szerint az sérti az alkotmány által védett tulajdonhoz való jogot.

A PM úgy véli, hogy a pénztártagok döntési jogosultsága - az önigazgatási formában működő magánnyugdíjpénztáraknál - a szó jogi értelmében nem jelent tulajdonosi pozíciót. Hozzáfűzik: alkotmányossági jelentősége az egyéni számlán felhalmozott megtakarításhoz való hozzáférésnek, az azzal rendelkezésnek van. Az alkotmány ezzel kapcsolatban követel meg garanciát. Ennek folyamatos biztosítása - így többi között a garanciális feltételek fennmaradása esetén a szervezeti keretek megváltoztatása - nem jelenti a tulajdonjog korlátozását.

Elég idő a felkészülésre

A tárca szerint az elfogadott törvény az érintettek számára kellő felkészülési időt - több évet - biztosít, ami szintén eleget tesz az alkotmányossági követelményeknek. Az ellátási forma - a járadékszolgáltatás és annak típusai - nem érint alkotmányossági kérdéseket és mindegyik ellátási forma esetén egyformán biztosított a hozzáférés a megtakarításhoz.

A pénztártag halála esetén az öröklés feltételei változatlanok. A törvény annyiban teremt új szabályozást, hogy a jövőben haláleseti kedvezményezettnek csak hozzátartozók jelölhetők. Mindez azonban - amellett, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer szabályaival összhangban van - a korábban tett kedvezményezett-jelölésekre nem vonatkozik, szerzett jogok nem sérülnek.

Mi lesz 2013-ban?

A Pénzügyminisztérium felhívja a figyelmet arra, hogy a törvény megküldése az Alkotmánybíróságnak hosszabb időre késleltetheti a jogszabály hatálybalépését, ugyanakkor 2013-ban a magánnyugdíjpénztáraknak meg kell kezdeniük a járadékszolgáltatást. Ennek hatályos szabályai - mivel az elfogadott törvény nem lépett hatályba - ellentmondásosak, végrehajthatatlanok. A jelenlegi körülmények között a pénztártagoknak nincs arról információjuk, hogy nyugdíjazásukkor milyen összegben, illetve feltételekkel részesülhetnek járadékszolgáltatásban. A PM rámutat: a törvény egyrészt biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a több mint tíz éve működő magánnyugdíjpénztárak megkezdhessék a járadékszolgáltatást, vagyis amikor az esedékessé válik, a nyugdíjba menőknek havonta nyugdíjat fizessenek. Másrészt az önkormányzati formában működő pénztárakat 2013 januárjától magánnyugdíj-biztosító részvénytársaságokká kívánja a jogszabály átalakítani a leendő nyugdíjasok anyagi biztonságának, jövőbeni nyugdíjuk garanciáinak növeléséért.