A cégvezetők többsége Európa-szerte a magas inflációt nevezi meg a legnagyobb kihívásként. Közel ugyanannyian panaszkodnak a magas kamatszintre, amely szintén megnehezíti, hogy ügyfeleik időben fizethessenek. Továbbra is sokan panaszkodnak emellett az ellátási láncok elakadására, bár a helyzet már nem annyira súlyos, mint a COVID-járvány alatt.

„Az ellátási láncok problémáit ma nem a nemzetközi kereskedelem akadozása okozza, hanem ez főként az infláció és a romló fizetőképesség hatása. A csökkenő fizetőképesség miatt lánctartozások alakulhatnak ki, a későn kifizetett beszállítók pedig nem tudják időben teljesíteni a megrendeléseiket.” – mondta Üveges Judit, az Intrum Értékesítési Igazgatója.

Tavaly az orosz-ukrán háború kitörése miatt az euroövezetben történelmi csúcsot döntött az inflációs ráta (8,4 százalék). A magas infláció mögött akkor főként a növekvő energiaárak álltak, ahogy több ország is az orosz energia elhagyása mellett döntött.

Az Európai Központi Bank 2023-ra 2 százalékos inflációs célt tűzött ki, azonban a válaszadók kevesebb, mint harmada bízik csak abban, hogy ezt még idén el lehet érni. A magyar válaszadók nem sokkal pesszimistábbak az átlagnál, többségük szerint két éven belül számíthatunk jelentős mértékű infláció csökkenésre.

„A világpiaci energiaárak az idei év elején jelentősen csökkentek, így valóban fordulat állhat be az európai inflációban” – mondta Üveges Judit. „Magyarország helyzetét nehezíti függőségektől terhelt energiapolitikája és a régiós szinten magasnak számító kereskedelmi deficit és államháztartási hiány. Ezek együttesen szintén hozzájárulhatnak a tartósan magas inflációs szinthez.”