A vonatkozó törvények valóban megfelelnek az előírásoknak, és be is tartják őket, de a végrehajtás jelenlegi módszere nem hatékony – állítja Zimmer Márton, a KFKI Számítástechnikai Rt.-hez tartozó IQSYS Informatikai Rt. banki rendszerekkel foglalkozó szakértője. Annak elbírálása, hogy az adott tranzakció pénzmosás gyanús-e vagy sem, nem a bank feladata, erre csak a rendőrség jogosult és képes, a bankokból érkező információ alapján, amely információkat természetesen meg is kapnak. Az „ördög”, mint mindig, itt is a részletekben rejlik. Ugyanis az eljárás csak annyiban egységes, hogy minden banknak jelentenie kell valahogyan. Egységes formátumról szó sincs, csak tartalmi megkötések vannak. Így azután van aki táblázatot készít, van aki valamiféle szöveget ír, és van aki csak a szükséges adatokat írja le – vázolja a probléma alapját a szakértő. A rendőrség ezzel a napi, alkalmasint több ezer papír formátumú, csak tartalmilag hasonló jelentéssel kellene, hogy dolgozzon. A bankok pedig ontják magukból a beszámolókat, mert inkább fölöslegesen is jelentik a tranzakciókat, mintsem hogy kötelességet mulasszanak.

El sem tudom képzelni, hogy a papír alapú jelentéseket hogyan lehet egymással és különböző adatbázisokkal, nyilvántartásokkal összevetni – hangoztatja aggodalmát Zimmer Márton. Ez a rendszer így nem sok mindenre használható, legfeljebb ha utólag gyanús lesz valami, akkor visszakereshető, hogy a bank annak idején egyébként jelentette-e vagy sem. A törvény passzusai alkalmasak a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására, de a napi nagytömegű papírhalmaz feldolgozása lehetetlen. Az ilyen jelentések hatékonyságát több lépésben, a következő módon lehetne növelni: első körben egységessé kellene tenni a jelentések – még mindig papír alapú – formáját, mondjuk egy erre a célra rendszeresített űrlappal. A második körben a rendőrség számára kiépíthető lehetne egy olyan informatikai struktúra – ennek persze már komolyabb költségei lennének – amely az egységes jelentéseket egy adatbázisban automatikusan feldolgozza. A harmadik lépésben, immár viszonylag egyszerűen össze kellene kötni a rendőrségi adatbázist a banki rendszerekkel, hogy a jelentések eleve elektronikus formában feldolgozva érkezzenek be a testület illetékeseihez. Ez sem ördöngösség, a PSZÁF jelentések tekintetében ez már egy jó ideje kiválóan működik.

Végül létre lehetne hozni egy országos integrált adatbázist, ahol minden egyes tranzakciót átfuttatnak, és amely adatbázis még a tranzakció befejezése, tehát a konkrét kifizetés előtt értesíteni tudná az illetékeseket arról, hogy mi készül. Az ilyen intelligens, szűrő-osztályozó algoritmusok hatásfoka ma már nagyon jó. A rendszert persze később nemzetközi adatbázisokhoz lehetne kapcsolni, stb. Persze itt már nagyon komoly pénzekről beszélünk, de a kezdeti lépéseket feltétlenül meg kellene tenni, hogy hatékonyan érvényt szerezhessen a rendőrség a jogszabályoknak. Biztos, hogy némi informatikai beruházás rengeteget javíthatna hazánk nemzetközi megítélésén, és még többet segíthetne a rendőrség munkáján.