A Zrínyi hidat, valamint a hozzá kapcsolódó sztrádaszakaszokat és az új határátkelőt Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, valamint Bozidar Kalmeta horvát tengerészeti, közlekedési és infrastrukturális miniszter közösen avatta fel.

A 216 méter hosszú négysávos átkelőt a magyar Uvaterv tervei alapján építette meg a feladatot nemzetközi tenderen elnyert horvát Hidroelektra Niskogradnja részvénytársaság, a magyar oldali munkálatok kivitelezője a Betonút Mota-Engil Konzorcium volt. A 7,9 millió euróba (mintegy 2 milliárd forintba) kerülő munkálatok a múlt év júliusában kezdődtek, a beruházást fele részben a magyar, fele részben a horvát állam finanszírozta.

Az autópálya-hídon és az ugyancsak most átadott határátkelőn csütörtökön reggel nyolc órától indulhat meg a forgalom. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tájékoztatása szerint a forgalomba helyezést követően az eddigi átkelőhelyet kizárólag a KRESZ szerint az autópályáról letiltott forgalom, valamint a teherjárművek veheti igénybe, a személygépkocsikat és autóbuszokat az autópálya-átkelőre terelik. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK) korábbi tájékoztatása szerint az M7-es autópálya és az M70-es autóút csomópontjától a határig díjmentes a sztráda használata.

Az avatáson Bozidar Kalmeta úgy fogalmazott: a híd és a példaértékű közös munka a horvát-magyar barátság szimbóluma lehet. Azzal, hogy egy helyen épült meg a határállomás, közös lesz a vám- és határőrizeti ellenőrzés, ami gyorsabb átkelést tesz lehetővé - tette hozzá, kiegészítve azzal, hogy ha Horvátország az Európai Unió tagjává válik, a határátkelőre már nem is lesz szükség.

A horvát közlekedési tárca vezetője arról is beszélt, hogy a híd átadásával Zágráb és Budapest, de a többi horvát és magyar város is gyors autópálya-összeköttetéshez jutott. Fontos ez a közlekedés biztonsága, de a turizmus és a gazdaság szempontjából is, hiszen Európa kapuja, a fiumei (Rijeka) kikötő is ötórányi távolságra került Budapesttől.

Szabó Pál egy álom beteljesülésének nevezte a Zrínyi híd megvalósulását, ami korábban elérhetetlennek tűnt. A magyar közlekedési tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy Középkelet-Európában Horvátországnak és Magyarországnak a legkiterjedtebb az autópálya-hálózata.

Az adriai kikötővel létrejött összeköttetést gazdasági szempontból ugyancsak jelentősnek nevezte, mert a magyar gazdaság és a zalai városok is bekapcsolódhatnak ezáltal Európa és a világ vérkeringésébe. Szabó Pál hozzátette: a horvátországi magyar befektetések területén Magyarország az előkelő harmadik helyen áll a külföldi befektetők sorában, de itt van a lehetőség, a magyar gazdaság is várja a horvát befektetőket.

A Mura-híd átadását megelőzően, szerdán délben helyezték forgalomba a magyar határtól Fiuméig tartó 233 kilométeres horvát autópálya utolsó szakaszait is. A Fiuméhoz közeli, együttesen közel 15 kilométeres két szakasz eddig kétszer egy sávos autóút volt, a sztrádát Zágrábtól az adriai kikötőig üzemeltető ARZ tájékoztatása szerint ez az építkezés 37 évvel az után fejeződött be, hogy megépült az első pályarész.

Horvátországban már 10 éve elkészült az A4-es sztráda a Letenye-Muracsány határátkelőtől Varasdig vezető első szakasza, azóta pedig több ütemben Zágrábig, valamint az Adria felé Fiuméig és Splitig teljesen kiépült az autópálya. Magyarországon négy éve készült el az M7-esnek a határátkelőtől Becsehelyig vezető pályája, augusztus 19-én pedig átadták a forgalomnak a főváros és a horvát határ közötti sztráda utolsó 20 kilométeres szakaszát is.

Az elmúlt hónapokban 50 millió kuna (mintegy 1,9 milliárd forint) beruházással elkészült a hídhoz horvát oldalon még hiányzó, mintegy 1.400 méter hosszú autópálya-szakasz. Magyar oldalon az M7-es 1,1 kilométernyi pályája mintegy 1,3 milliárd forintba került.