Az ellenzők között voltak szinte kivétel nélkül a brit és európai gazdasági élet szereplői: a szavazás előtt ezernél több brit és külföldi üzleti vezető, köztük a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója közös felhívásban foglalt állást Nagy-Britannia EU-tagsága mellett. A The Times tekintélyes konzervatív brit napilap szerdai kiadásában – a brit EU-tagságról döntő csütörtöki népszavazás előtt egy nappal – megjelent levelet 1285 vállalati vezető írta alá.
A petíció, amely egy második népszavazás kiírását kezdeményezi olyan érdeklődést generált, hogy összeomlott a brit kormány weboldala.
Hajnalban jelentősen gyengült a forint és az euró árfolyama is esett a dollárhoz képest a hír hatására. A font árfolyama 1985 óta nem volt ilyen alacsony szinten a dollárhoz képest.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója a Piac & Profitnak azt mondta a szavazás előtt, a kilépéssel új kereskedelmi megállapodásokat kell kötni, rendezni a vámok és munkaerő áramlásának helyzetét. A britek valószínűleg nem szívesen adnák fel a hozzáférést az EU közös piacához, persze a tagállamok erre nem biztos, hogy hajlandóak lennének. Akárhogy is lesz, az EU évekre megbénul, hiszen sok százezer oldalnyi megállapodást kell újratárgyalni, a teljes folyamat akár nyolc-tíz évig is eltarthat, és az sem kizárt, hogy közben újra megszavaztatják a briteket, akik végül a maradás közben döntenek.
Egyelőre nincs visszaút, Magas István az MTI-nek hangsúlyozta, nem képzelhető el, hogy a szavazók akaratával ellentétesen Nagy-Britannia mégsem hagyja ott az uniót.
A brüsszeli bürokrácia megdolgoztatásán kívül a Brexit más, konkrét veszélyekkel is jár: kisebb lesz az európai közös piac, és még ha vámmentes marad is a britekkel folytatott kereskedelem, akkor is bonyolultabbak lesznek a kereskedelmi folyamatok. Ez minden szempontból óriási gazdasági kudarc Nagy-Britanniának, az Uniónak viszont súlyos politikai kockázat - mondta Vértes.
Szűkebb mag
Magas István az EU-ról beszélve kitért arra: biztosan átalakul a politikai döntéshozatal, ami akár ahhoz vezethet, hogy egy szűkebb mag jön létre, és a történtek még inkább arra késztethetik az uniót, hogy Nagy-Britannia nélkül sokkal ütőképesebb - bár nagymértékben tekintélyt vesztő - európai vezetés álljon fel. Biztos, hogy a kilépés után más világ lesz az Európai Bizottság és a működési mechanizmusok tekintetében, szűkebb és hatékonyabb döntéshozatali mechanizmusra lesz szükség - közölte. Meglátása szerint e tekintetben fejti ki a legnagyobb hatását a brit kilépés.
Az összezárásból nem biztos, hogy jól jön ki Magyarország. Ha az unió összezár, akkor kialakulhat a »kétsebességes« Európa. Aki hajlandó belépni az eurózónába, az a szorosabb integráció útjára lép, aki kimarad, az a perifériára szorul és csak jogi értelemben, kvázi formálisan tartozik majd az EU-ba. Megmarad a vámmentesség, az áruk és a munkaerő szabad mozgása, de valószínűleg csökkennek a források és a döntéshozatali súly” – vélekedett Vértes András. Ez ránk nézve akkor járhat súlyos következménnyel, ha kimaradunk az első körből. Ennek következtében tovább csökken a Magyarországra érkező beruházások mennyisége, miközben a magyar munkaerő továbbra is Nyugatra vándorol. „Zsugorodó beruházások és elvándorló munkaerő, ez semmi jót nem ígér számunkra a jövőben” – figyelmeztetett a szakember.
Kevesebb lesz uniós forrás?
A mi szempontunkból még inkább húsba vágó probléma, hogy a britek adják az unió költségvetésének tíz százalékát. „Ha a britek befizetései kiesnek az uniós büdzséből, akkor értelemszerűen kevesebb pénz lesz elosztható, így mindenképpen csökkenni fognak az unió által nyújtott támogatások. Még nagyobb gond lehet, hogy más nagy befizető tagállamok erre hivatkozva csökkenthetik befizetéseiket, ennek hatására akár az uniós támogatások 15-20 százalékkal is csökkenthetnek. A legvalószínűbb, hogy a támogatások mértéke 2020 után csökkenne, de ha a britek korábban beszüntetik a befizetéseket, ez a hatás azonnal jelentkezhet” – emelte ki Vértes András.
„Mivel Magyarország és Lengyelország részesül egy főre vetítve a legnagyobb arányban az uniós pénzekből, ez minket érinthet a legsúlyosabban” – hangsúlyozta a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója, és kiemelte: – Export szempontjából mindenképpen piacot is veszítünk: ha a britek kilépnek, egy jogi értelemben vett interregnum következik, amíg a régi és az új egyezmények életbe lépnek, ami mindenképpen hátrányosan érinti majd a vállalkozásokat” – hangsúlyozta.
Kikerülhet a célországok közül Britannia
A brit kilépés az exportáló magyar vállalatokat érintheti a leggyorsabban. A font esése miatt azok az exportőrök, akik nem kezelik megfelelően az árfolyamkockázatokat, ezt azonnal meg fogják érezni – és ez az exportban érdekelt kkv-k kilencven százalékára igaz” – mondta Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO partnere, a Magyar Külgazdasági Szövetség elnökségi tagja. „Ugyan az erős deviza és a gyenge forint párosítása hagyományosan előnyös lehet az exportőröknek, de kérdés, hogy a meglévő szállítási szerződések milyen árfolyamot vesznek figyelembe. Ha a font gyengül a legkisebb hatás az lehet, hogy ezeket a szerződéseket meg kell újítani – ez önmagában komoly munkát jelent” – hangsúlyozta az M27 ABSOLVO partnere a Piac&Profitnak.
Még komplikáltabb lesz a helyzete a most a brit piac irányába kacsingató vállalkozásoknak. „Az biztos, hogy nehezebb lesz, hiszen számolni kell az esetleges vámokkal, a változó jogszabályokkal és az egyéb adminisztrációs kötelezettségekkel. Ezeknek a nehézségeknek a hatására a kkv-k számára Nagy-Britannia hátrébb sorolódhat a célországok között” – vélekedett Gyurácz Németh Iván,aki szerint azonban sok függ attól, hogy ha sor kerül a kilépésre, milyen forgatókönyv mentén megy ez végbe.
Áttételesen lehet súlyos a hatás
Súlyosabb hatás is érheti azonban a magyar vállalatokat. Habár a Nagy-Britanniába irányuló magyar export nem a legjelentősebb tétel – a teljes exportunk kb 4 százaléka irányul oda, ezzel az Egyesült Királyság a nyolcadik legnagyobb kereskedelmi partnerünk –, a kilépés sokkal komolyabban érintheti az angol gazdasággal szorosabban integrálódott tagállamokat. „Annak a 4-5 százaléknyi exportnak a jelentős része megmarad a kilépés után is, de ha lesz is veszteség, azt kiheveri a magyar gazdaság. Azonban, ha mondjuk, Németország, a magyar cégek legfontosabb exportpiaca jobban megérzi a kilépést, akkor ez a közvetett hatás összeadódna és az már okozhatna komolyabb gondokat" – emelte ki.
Akiket a legkevésbé érinthet a kilépés, azok a sok esetben Nagy-Britanniában megtelepedett startupok, innovatív cégek, amelyeket többek között a Kickstarter forrásaihoz való könnyű hozzáférés, illetve a tengerentúli piacok meghódításának lehetősége vonzott a szigetországba. „Ezeknek a vállalkozásoknak az ügymenetét, értékesítés csatornáit nem érinti a kilépés, továbbra is ugródeszkaként szolgálhat számukra Nagy-Britannia az amerikai piacokhoz. Szintén viszonylag egyszerűen megússzák az árfolyamsokkot majd azok, akik már korábban tudatosan felkészültek az esetleges kockázatokra, így például olyan szerződéseket kötöttek, ahol fixálhatóak az árfolyamok, vagy olyan banki terméket vettek igénybe, amely »védőhálót« képez az ehhez hasonló árfolyamkockázatok ellen” – emelte ki Gyurácz Németh Iván a szavazás előtt adott nyilatkozatában.
