Szerepüket mutatja, hogy együttes részesedésük az országos kiskereskedelmi forgalomból (gépjármű- és üzemanyag-forgalom nélkül számolva) 2000-ben 12-14 százalékra, 2001-ben 16-18 százalékra rúgott. Számukról, területi elhelyezkedésükről nyújt áttekintést a Központi Statisztikai Hivatal „Bevásárlóközpontok, hipermarketek, szakáruházak” című, nemrég megjelent kiadványa.

A bevásárlóközpont olyan építészetileg egységes, kereskedelmi célra tervezett, épített, közösen üzemeltetett és működtetett komplexum, amely egy adott vonzáskörzet ellátására szolgáló, különböző típusú és méretű üzletek, létesítmények szerves egysége. Ez a meghatározás „magyar szabadalom”, mivel ezekre a létesítményekre nincs nemzetközileg elfogadott, egységes definíció. Az egységes értelmezés érdekében azonban a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége úgy dolgozta ki ezt a meghatározást, hogy ahhoz hozzáfűzik: a bevásárlóközpontok alapvetően kiskereskedelmi célt szolgálnak ugyan, de bennük egyéb szolgáltató (étterem), és a szabadidő eltöltését szolgáló létesítmények is (mozi) helyet kaphatnak.
Magyarországon, 2001 végén 40 bevásárlóközpont működött, ebből 21 Budapesten, 19 pedig vidéken, együttes alapterületük csaknem 11000 ezer négyzetméter volt. Az önkormányzatok által kiadott működési engedélyek alapján 2001. december 31-én több mint 3500 üzlet üzemelt bennük, ebből 3000 volt a kiskereskedelmi üzlet, 500 pedig a vendéglátóhely.

A hipermarket olyan önkiszolgáló kiskereskedelmi létesítmény, mely az élelmiszerek és iparcikkek széles választékát kínálja, alapterülete legalább 2500 négyzetméter, rendszerint parkolóhellyel rendelkezik. A statisztikai megfigyelés nem sorolja a hipermarketek közé a nagykereskedelmi áruházakat, mivel elsősorban nem a lakosságnak, hanem a vállalkozók számára értékesítenek.
A hipermarketek közül tavaly év végén, 7 Budapesten működött, 5 a főváros határában, 32 pedig a nagyvárosokban. Velük egy építészeti egységben több mint 800 kiskereskedelmi üzlet és közel 150 vendéglátóhely üzemelt.

A nagy alapterületű szakáruházak csoportját a valamely iparcikk-csoport (bútor, barkács, elektromos háztartási cikk) árusítására szakosodott, legalább 2500 négyzetméter alapterületű kiskereskedelmi létesítmények alkotják – de nem a nagytömegű áruk szabadtéri vagy oldalfalak nélküli elhelyezésével árusító egységek (mint amilyenek a TÜZÉP-telepek).
Tavaly a fővárosban 21 szakáruház üzemelt, további 8 valamelyik Budapesttel határos településen, 26 pedig más nagyvárosban.