Elemzésük szerint két évvel ezelőtt a reálkereset csökkent, de ez nem volt egyenletes a települések szerint. A nettó kereset a fővárosban volt a legmagasabb (havi 469 ezer forint, +13,7 százalék). Ezt követték a megyei jogú városok és megyeszékhelyek (havi 382 ezerrel forint, +13,6 százalék), majd a városok (havi 338 ezer Ft, +14,8 százalék), végül a nagyközségek és községek (296 ezer forint, +16,4 százalék) következtek. Az országos nettó átlagkereset havi átlaga 372 ezer forint volt (+14,8 százalék).
A legmagasabb nettó kereset Budapest, Győr és Székesfehérvár agglomerációjában van. A legalacsonyabb jövedelmű területek közé tartoznak Baranya és Somogy megye kis lélekszámú települései, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegye határ menti területei. A vármegyék szerint legalacsonyabb nettó keresetek Szabolcs-Szatmár-Beregben voltak (297 ezer forint), kevéssel megelőzve Békés és Somogy vármegyét (309 ezer forint).
A legmagasabb jövedelmű vármegye idén is Pest volt (411 ezer forint), a második Győr-Moson-Sopron (399 ezer Ft), amely megelőzte Komárom-Esztergomot (398 ezer Ft). Fontos megemlíteni, hogy a budapesti keresetek torzítottak, ugyanis a Budapesten dolgozó, albérletben lakó, azonban állandó lakcímmel más településen rendelkezők jövedelme a statisztikában nem Budapesten, hanem más vidéki településeken jelennek meg (ott emelve az átlagot).
A nettó keresetek növekedését százalékos és nominális értéken is érdemes megvizsgálni. Reálkereset növekedés volt a kékkel jelölt területeken (Győr és környéke, valamint Baranya és Borsod határ menti települései). Utóbbi területeken, ahol feltételezhetően magas a minimálbéresek aránya, a 15 százalékos minimálbér és 10 százalékos garantált bérminimum emelés jelentősen hozzájárulhatott az átlagkereset nagy emelkedéséhez.
