Eljött az idő a gazdaságban, hogy a régi helyébe új kerüljön - jelentette ki mai parlamenti beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök közölte, hogy új mércék lesznek, aminek köszönhetően az élet minden fontos területén alapvető változás lesz. „Minden elemet ki kell cserélni. Kiszámítottan, gondosan, precízen kell dolgozni, hogy a rendszer hosszú időre fennmaradhasson" - fogalmazott Orbán.
Szerinte az új rendszerben annak kell lennie a kiindulópontnak, hogy körülnézünk a világban, hogy melyek a meghatározó folyamatok. „Ma még aggasztó hírek jönnek, a válságnak így nincs vége. Ebben a helyzetben azonban nem sopánkodni kell, hanem a magyar leleményességet felhasználva a javunkra fordítani a folyamatokat." Orbán hangsúlyozta, hogy a jelenlegi problémák fő okozója a túlértékeltség, az, hogy nagyobb pénzmennyiség forog a piacokon, mint ami valójában létezik. „Így szükségszerűen buborékok keletkeznek, amelyek nem állnak meg a magyar határnál".
Visszaszorítani a spekulációt
Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha mi is a termelő kapitalizmusra koncentrálunk, miközben visszaszorítjuk a spekulációkat - közölte a kormányfő. „A munka legyen a középpontban, amikor valaki úgy keres pénzt, hogy azzal az egész közösségnek hasznára válik, ne a spekuláció, amikor úgy keresünk pénz, hogy azzal ártunk másoknak" - hangsúlyozta Orbán Viktor, akinek meggyőződése, hogy csak a termelő kapitalizmus képes arra, hogy 10 év alatt egymillió munkahely jöjjön létre.
Mivel az adórendszer mindennek az alapja, ezért a miniszterelnök szerint nem foltozgatni kell a mostanit, hanem új alapokra helyezve létrehozni egy másikat. „Az adórendszer közösségformáló érdekháló, aminek erős kapocsnak kellene lennie az állam és a lakosság között. Ez most nem így van most, hiszen nálunk eleve nem bizalomra épül a rendszer, hanem spekulációra, így az adózás igazságtalan és büntetésnek érezte mindenki. Az is volt, hiszen teljesíthetetlen dolgokat követelt. Így lett a becsületes emberből, lúzer és így alakult ki, hogy nem éri meg becsületesnek lenni. Ezért mennek el sokan a fiatalok körül külföldre és mára oda jutottunk, hogy 2,5 millió adófizető tart el 10 millió magyarországi lakost." - foglalta össze véleményét Orbán Viktor.
Szerinte éppen ezen indokok miatt a régi adórendszerrel nincs esély talpra állítani a magyar gazdaságot, így a megoldás csakis az új adórendszer lehet, olyan, hogy „a nyolc általánossal rendelkező is átláthassa az adószabályokat".
A bejelentett változások
Az első konkrét változtatás, amit Orbán Viktor bejelentett az volt, hogy a cégek nyereség után fizetendő társasági adója 19-ről 10 százalékra csökken évi 500 millió forintos nyereség alatt. A kormányfő gondolt a kiscégekre is, hiszen a kkv-kat terhelő adók közül 10-et eltörölnének - hogy melyeket, az ma még nem ismert. Ugyancsak a kicsiket pozitívan érintő változás, hogy a tervek szerint az ő javukra alakítanák át az uniós források kifizetésének a rendszerét. Orbán bejelentése szerint kibővítenék a Széchenyi kártya lehetőségeit, így például többen vehetnék igénybe és akár beruházásra, vagy pályázati önerőhöz is fel lehetne használni. Ugyancsak könnyítenének a kistermelők életfeltételeit is, bár, hogy konkrétan hogyan, arra nem tért ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor bejelentette a 16 százalékos egykulcsos családi adórendszert is, amit a tervek szerint két év alatt vezetnének be. Ezzel párhuzamosan az adójóváírást kivezetnék a rendszerből. „Az átalakításnak mindenki a nyertese lesz, így el tudjuk kerülni, hogy az adórendszer hazugságra épüljön" - érvelt az új rendszer mellett a kormányfő.
Ideiglenesen, a tervek szerint három évig terhelné különadó a pénzintézeteket. Nem elhanyagolható tételről van szó, hiszen a bankok, biztosítók, és pénzügyi cégek jelenleg 13 milliárddal segítik a költségvetést - ezt emelnék Orbánék 200 milliárdra. A miniszterelnök a bejelentés után fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ez nem bankellenes lépés, a kormány ugyanis elkötelezett amellett, hogy a magyar bankrendszer stabil maradhasson. Éppen ezért tárgyalásokat kezdenének az érintettekkel, hogy mire vetítsék ki az adókat, és az hogyan oszoljon el a bankok, biztosítók, és a különböző pénzügyi cégek között.
Orbán ugyancsak bejelentette, hogy az állami vállalatoknál működő száz igazgatóság számát tízre csökkentik, így a testületek létszáma 319 főről 60-ra csökken, a 636 felügyelőbizottsági helyből pedig 450 marad. A költségvetési szférában havi bruttó kétmilliós fizetési plafont vezet be a kormány, az MNB-nél is. Javasolja, hogy a hatvan napon túli végkielégítések és egyéb, béren felüli juttatások - mint szabadságmegváltás, titoktartási pénz - a költségvetési szférában legyenek megadóztatva 98 százalékkal. A miniszterelnök azt javasolja, hogy a pártokra jutó költségvetési támogatás mértékét még ebben az évben csökkentsék 15 százalékkal.
Az állam 120 milliárd forintot takarít meg "saját magán"; Orbán Viktor miniszterelnök ezzel kapcsolatban négy intézkedést sorolt fel a parlamentben: költségstop az állami és költségvetési intézményekben, a közszféra bérkiadásainak átalakítása, a költségvetési kiadások felülvizsgálata az alapoknál és a tárcáknál, külső megbízások és a feladatkiszervezések teljes körű felülvizsgálata. Az állami vagyonkezelés területén át kell térni a bértömeg-gazdálkodásra - jelentette be és közölte azt is: elrendeli a bértömegcsökkentés legalább 15 százalékos mértékét, ami 48,2 milliárd forintos megtakarítást jelent.
Egyenes ági leszármazottak között megszűnik az illetékfizetési kötelezettség, és bevezetik az adón kívüli jövedelem fogalmát, azaz az adózott jövedelemből történő kifizetések adómentesek lesznek. A lakásvásárlásoknál eltörölnék a deviza alapú hiteleket, ezzel párhuzamosan pedig nemzeti eszközkezelő társaság létrehozását is bejelentette a miniszterelnök, hogy a bedőlt hitelek miatt a lakások ne kerüljenek ki a korábbi tulajdonosok kezéből. Ugyancsak bejelentette, hogy a közüzemi díjak emelésénél moratóriumot rendelnek el, amíg egy új rendszer fel nem áll.
