Gyakorlatilag ugyanezt a gondolatot erősítette meg néhány nappal Orbán Viktor után Lázár János, akkori építési és közlekedési miniszter.

Nem véletlenül csináltuk, amit csináltunk, a pénzt vissza nem adjuk nekik. A pénz egyelőre itt marad, várjuk, hogy az olajvezeték mikor nyílik meg, és várjuk az ukrán újabb pénzszállítmányokat Magyarországon keresztül.

Másképpen fogalmazva a kormányváltás előtt a fideszes politikusok nemhogy cáfolták volna a kormány érintettségét az ukrán pénzszállítmány ügyében, sokkal inkább kérkedtek vele.

Aztán a történet csúfos kudarcba fulladt a választásokat követően. A NAV napokon belül visszaadta az ukránoknak a lefoglalt vagyont, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság pedig visszavonta az ukrán pénzszállítókkal szemben elrendelt kiutasítást, valamint a beutazási és tartózkodási tilalmat is. A Fővárosi Főügyészség szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket kellő adattal nem tudta alátámasztani, ezért a szakhatósági állásfoglalásait, és ezzel összefüggésben az idegenrendészeti hatóság a kiutasításról rendelkező határozatait visszavonta. Értsd, teljes hivatali csőd, miközben az eljárás közepette számos súlyos törvénysértéseket követtek el a hatóságok.

Egy biztos, a nagy ellentmondások közepette most az a fő kérdés, hogy ki vigye el a balhét. És Orbán Viktor nem akarja elvinni a cirkusz következményeit, úgy tesz, mintha ott se lett volna és ő egy ellene szőtt összeesküvés áldozata lenne. Kemény dió a felelősség vállalása egy tuti vesztes ügyben.