Az ipari termelés és az ipari árak növekedésének köszönhetően erőteljesen, 21 százalékkal nőtt az export euróértéke, ugyanakkor a drámaian dráguló energiaárak miatt 25,7 százalékkal nőtt az import euróértéke. Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg 588 millió euróval romlott az egy évvel ezelőtti 421 millió euró deficithez képest. Az első tíz hónapban 19,9 százalékkal nőtt az export, míg 29,5 százalékkal az import euróértéke, ennek megfelelően 8834 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg, így 6809 millió euró hiányt mutatott az egy évvel ezelőtti 2024 millió euró többlettel szemben.
Az orosz-ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a nemzetközi piacokhoz képesti olcsóbb orosz olajár. Az energiaegyenleg önmagában 7,675 milliárd euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához az első kilenc hónapban, azaz a romlás szignifikáns, 87 százalékáért részéért felelős. Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. Összességében tehát jelentősen rontja a külkereskedelmi egyenleget. Az exportpiaci kilátásokat pedig az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt a külpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is ronthatja.
