Fontosabb megállapításaik:

· Az indexek értékei ismét, sok esetben jelentősen csökkentek Ugyanakkor a jelenlegi helyzet megítélése inkább romlott, míg a jövőbeni várakozások indexei inkább javultak

· Ágazati szempontból most a szolgáltatás tekinthető az átlagosnál kedvezőbbnek

· Véget érni látszik az építőipari vállalatok teljesítményének javulása

· A beruházási szint továbbra is magas szinten áll, bár a kapacitáslekötés mértéke kissé csökkent

· Továbbra is, folyamatosan pozitív folyamat: infláció alakulásának megítélése

· Tizenegyedik alkalommal is csak megismételni tudják korábbi megállapításaikat: a vállalkozás mérete igen erőteljesen befolyásolja a működés eredményességét. Minél kisebb egy vállalkozás, összességében annál kedvezőtlenebbül ítéli meg helyzetét és beruházási aktivitása is annál szerényebb. Ezen kívül továbbra is nyomon követhető a tulajdonosi szerkezet, a külföldi tulajdonrész szerepe a vállalkozás sikerességében. A külföldi tulajdonrésszel működő cégek teljesítményértékelése összességében sokkal jobb, várakozásaik bizakodóbbak, mint a tisztán hazai tulajdonú cégeknél tapasztalható.

Jelenlegi üzleti helyzetüket a válaszadók az utóbbi félév után újra kedvezőtlennek látják.
2003 I. felében a vállalkozások 16,5%-a tekintette jónak, 54%-uk kielégítőnek, 29,6%-uk pedig rossznak a cége általános helyzetét. Mindez azt jelenti, hogy a rossz helyzetben lévők aránya meghaladja a jó helyzetben lévőkét.

A jövőbeli várakozásaikat tekintve ugyanakkor ismételten a válaszadók optimizmusa, sőt egyre növekvő optimizmusa nyilvánult meg. A javulást váró cégek aránya 34,7% (az előző félévi 33%-kal szemben) ami 19,1 százalékponttal magasabb az üzleti helyzetük rosszabbodását várók 15,6%-os részarányától. Másképpen úgy lehetne ezt a helyzetet magyarázni, hogy a vállalkozók innen már csak javulásra számítanak, egyre inkább akarják, szeretnék a helyzetük javulását látni a jövőben. Igaz volt már az előző félévi eredményekre is, de a mostani felmérésben ez még hangsúlyosabban előjött.

Az előző hat hónapforgalom / értékesítés indexe az előző félévhez képest is tovább csökkent, és a felméréssorozat eddigi legalacsonyabb értékét vette fel. Minden eddig mért korábbi szint alá süllyedt és jelenleg –11,7 ponton áll. A növekvő forgalmat jelzők részaránya 25,8%, a csökkenést regisztrálóké 37,5%.

A következő hat hónapra vonatkozó várakozásokat tekintve megállapítható, hogy az index a korábbi felmérésekhez képest is sokat növekedett. Az index értéke jelenleg 21,2 pont. Az év végéig a válaszadók több, mint egyharmada (37,7%-a) számít javulásra, 16,5%-uk csökkenésre, 45,8%-uk pedig nem vár forgalmában változást.

A vállalkozások átlagos kapacitás-lekötöttsége az elmúlt félévihez képest kismértékben csökkent, ami a forgalomnövekedés elmaradása következtében várható is volt. Jelenlegi értéke 68,4%. A 2003. második félévére irányuló várakozások is hasonló tendenciát tükröznek, 72,4%-os átlagérték adódik a kapacitások lekötése tekintetében.

A korábbi felmérésekhez viszonyítva a válaszadók beruházási aktivitása továbbra is magas, jelenleg 62,9%-uk jelezte, hogy gép vagy épület beruházást kíván eszközölni a következő félév során. A felmérés adatai szerint a vállalkozás mérete alapvetően befolyásolja, hogy képes-e beruházni. A nagyvállalkozások és a középvállalkozások néhány kivétellel mindegyike, a kisvállalkozások 81,2%-a, míg a mikrovállalkozások 57,4%-a tervez beruházást.

A belföldi piacon érintett válaszadók 54,8%-a kívánja a következő félévben emelni értékesítési árait, ami azt jelenti, hogy a tavalyi évhez képest a felmérésünkben továbbra is tíz százalékponttal kevesebb vállalat kíván élni áremeléssel idén a hazai piacon. A cégek 29,2%-a az inflációval azonos mértékű, 10%-a annál nagyobb arányú, 15,7%-a pedig annál kisebb mértékű áremelést kíván végrehajtani. A válaszadók 38,8%-a nem változtat árain, 6,4%-uk pedig árcsökkentést tervez. A válaszadókat az áremelés/csökkentés tervezett mértékéről is megkérdeztük. A vállalkozások több, mint fele, 50,3%-a közölte a módosítás hozzávetőleges arányát, amelyeket összegezve átlagosan 7,2%-os áremelési szándék mutatható ki. Így az egy évvel ezelőtti, 7,8 %-os szint és az előző félévi 7,1% után nem csökkent tovább a várakozások átlaga. Mindez azt is jelenti, hogy az előző félévhez képest az inflációs várakozásokban csökkenés nem volt tapasztalható, bár ez az érték a felmérés hibahatárán belül van.

Míg előző félévben az exportpiacokon értékesítő vállalkozások döntő többsége, 60,6% arról számolt be, hogy értékesítési árai csökkentek, a mostani felmérésben ez az arány csak 19,2%. 2003. év végéig 17,3%-uk exportáraik emelkedésére számít, 63,5%-uk pedig nem vár változást ezen a téren. A forint erősödésében beállt változás az exportálók várakozásaiban már megjelent. Szöveges megjegyzéseik alapján is visszatükröződött, hogy jelenleg kevesebb vállalkozás panaszkodott a forint erős árfolyamára, mint az export egyik fő akadályozó forrására.

Megkérdezték a vállalkozásokat, hogy miként vélekednek növekedési kilátásaikról, várhatóan hogyan alakul bruttó árbevételük 2003-ban, a tavalyi évhez képest hány %-os növekedést ill. csökkenést prognosztizálnak. Az átlagos vállalkozásnak 25 millió Ft árbevétele várható, de természetesen a bruttó bevétel nagysága vállalatonként nagy eltéréseket mutat. Amikor az árbevételük változásáról kérdezték a fővárosi vállalkozásokat, akkor átlagosan 6,3%-os növekedést várnak cégüknél 2003-ra. Ez az átlag természetesen szintén nagy eltéréseket takar. Vállalati szinten a fővárosi válaszadók 21,3%-a csökkenő nagyságú árbevételre számít erre az évre, 15,4%-a stagnálásra, a többiek viszont növekedésre számítanak. Az átlagos növekedési ütemként adódó 6,3% megerősíti, hogy vállalkozói körben - a magyar gazdaság minden jelenkori problémája ellenére - növekedésre számítanak, és ezek átlaga - felmérésünk szerint, folyó áron - meghaladja több kutatóintézet és a kormányzat GDP prognózisát is.

Árbevétel várakozások 2003-ra

(„Az Ön vállalkozásának bruttó árbevétele 2003-ban a tavalyinál hány %-kal több/kevesebb”)

az összes válaszadó százalékában

	Aránya, %
csökkenést várók	21,3
stagnálást várók	15,4
növekedést várók: 1% - 5% közötti növekedés	10,6
6%-10% közötti növekedés	20,2
11% fölötti növekedés	32,4
Összesen	100,0

A hagyományos konjunktúra kérdések elemzésekor az tapasztalható, hogy az exportáló vállalatok körében a korábbi 60% helyett most újra a szokásos 10%-uk számít arra, hogy exportáraiknál csökkenést kénytelenek realizálni (vagyis kevesebben mint ahányan árnövekedéssel számolnak). Ez azt jelenti, hogy a forint gyengülésének hatását jótékonyan megérezték ezek a vállalkozások. A vállalati árbevételek becslésének ismeretében megvizsgálták, hogy az exportáló vállalatok növekedési várakozásai eltérnek-e az átlagos vállalkozásnál tapasztaltakénál. A vizsgálatok azt mutatták, hogy az exportáló vállalatoknál átlagosan 4,8%-os árbevétel növekedéssel számolnak idén, ami az átlagos 6,3%-os várakozástól elmarad ugyan, de ahhoz közeli. Ha további elemzéseket végzünk megállapíthatjuk, hogy az exportjuk növekedését váró cégek körében az árbevétel növekedése 10,5%-os, stagnálást várok körében 5,6%-os, a csökkenő exportra számítók körében pedig 1,4% a várható árbevétel növekedés 2003-ra, azaz a növekedés egyik oka és motorja ebben az évben az export.



E felmérés szerint a vállalatok alkalmazottaiknak 6,2%-os bruttó béremelést kívánnak adni 2003-ra. Az átlag mögött ebben az esetben is többféle vállalati béralakulás, magatartás húzódik meg. A fővárosi válaszadó vállalkozók 1%-a bércsökkentést, 29%-a nominálisan változatlan béreket, 68,1%-uk különböző mértékű növekedést terveznek. Összességében az átlagos alkalmazottibérként 92.994 Ft-ot kaptunk eredményül, 6,2%-os tervezett bruttó bérnövekedés mellett. Az elemzők által hangoztatott túlzott bérkiáramlás veszélye ezen eredmények tükrében nem igazolódik, de meg kell jegyezzük, hogy ez a felmérés csak fővárosi és nem országos véleményeket vizsgált.