- El fog-e vándorolni a tőke a budapesti parkettről az EU-csatlakozással?

- Nem látjuk azt az érvet, ami majd elszívná a tőkét. A mi vállalataink közepes vagy kis méretűek a nyugati piacokon, itthon lényegesen nagyobb attrakciót jelentenek. Emellett a hivatalosan bevezetett papírokból elenyésző a külföldi forgalom a hazaihoz képest, ami azt jelenti, hogy a befektetők teljesen elfogadták azt, hogy itt egy megfelelő infrastruktúrával, a közvetítő cégek jó minőségű szolgáltatásaival és biztonságos elszámolással vannak kiszolgálva. Mindezeken túl a magyar értékpapírpiac európai árazási módszerekkel számolva jelenleg alulértékeltnek tekinthető, elemzők 20-40%-os árfolyamnövekedési potenciált is elképzelhetőnek tartanak.

- Világgazdasági, vagy szűkebben: európai kontextusban van-e jogosultsága annak, hogy helyi piacokon helyi társaságokkal helyi befektetők kereskedjenek?
- Ha nincs elszívó hatás - aminek nem látjuk a jelét -, akkor a piac meg tud maradni, és növekedésre is képes. A befektetők oldaláról nem kapunk olyan jelzéseket, hogy ők nagyon szorgalmaznák egy regionális tőzsde kialakulását, mert a már kialakult intézményi hálózatokon keresztül a nagyobb befektetési bankok mindenhol jelen vannak és aktív részesei az egyes értékpapírpiacoknak. A hazai befektetői bázis dinamikus fejlődése két okból is elengedhetetlen. Egyrészt a magyar megtakarítási szokások nagyon elavultak, ebben mindenképpen változásra van szükség, másrészt a helyi befektetők biztosítják minden tőzsde számára azt az alaplikviditást, ami ennek megléte után külföldi befektetőket is vonz. Emellett a hazai intézményi és a magánbefektetők esetében is számolhatunk azzal, hogy egyre jelentősebb kereslettel jelennek meg a piacon, amit elsősorban hazai részvényekből kívánnak kielégíteni.

- Hogyan illeszkedik a képbe a Budapesti Árutőzsde (BÁT) a két börzét egy tető alá kívánó javallata?

- A BÉT korábban is készített javaslatot a két tőzsdén párhuzamosan futó devizaszekció összevonására, amellyel nőhetett volna a forgalom és a likviditás. Ez lényegében azért nem valósulhatott meg, mert mindkét intézmény elég mozgalmas időszakot tud a háta mögött, másrészt a BÁT részvénytársasággá alakulása lekötötte az erőforrásokat. Egy másik javaslat alapján a BÁT tőzsdei tevékenységét outsource-ban vette volna át az értéktőzsde. Tehát a mostani elképzelés nem is annyira új, többnyire azok a lehetőségek köszönnek vissza, amelyekről eddig is szó esett. Az integráció úgy a költséghatékonyságon, mint a likviditáson és a forgalmon is javítana, és a pesti börze regionális szerepét erősítené.

- Mire számíthat a tőzsde hazai befektetői körétől?

- A kamatszint és az infláció csökkenése előbb-utóbb a helyi befektetőket is el fogja mozdítani a nagyobb kockázat melletti nagyobb hozam felé. Arra mindenképpen számítani lehet, hogy a rossz megtakarítási szerkezet, és az alapok konzervatív befektetési politikája is puhulni fog, párhuzamosan a nyugdíjtípusú megtakarítások és a magánpénztárak növekedésével. A kondíciók javulásával nehezen lesz tartható az a helyzet, hogy a lakosság a megtakarításai döntően (közel 65%) készpénzben vagy rövid lejáratú állampapírokban legyenek. Nem is beszélve arról a 12 százalékról, ami - mellesleg - otthon van a fiókban.

- Idén a tőzsdei oldalakat lapozgatva kínálkoznak-e új befektetési lehetőségek?

- A jelenlegi magyarországi kínálat mintegy 50 részvényből áll. Ezért is hoztuk létre a Tőzsdeképes Cégek Klubját, amelybe eddig 30 céget sikerült bevonni. A klub tagjai a börzét, mint alternatívát kezelik a jövőben tőkeműveleteik tervezése során. Ezek közül az első félévben már várhatóan egy vállalkozás megjelenik majd a tőzsdén. Emellett 2-3 új vállalat bevezetése is várható ebből a körből az év folyamán, továbbá a privatizációból is várunk tranzakciókat. Összességében tehát 2004 egy jó évet sejtet.