A GfK Piackutató Intézet félévente végzett kutatása a tagjelölt államok lakóit egzisztenciális és életszínvonallal kapcsolatos témakörökben kérdezi ki rendszeresen, a csatlakozás előtti utolsó, tavaly novemberben végzett EU-bizalmi index felmérés igen meglepő eredményekkel szolgált.

Jó lesz dolgozni és tanulni

A GfK szerint a tíz ország lakósai pozitívan vélekednek a munkaerő-piaci, oktatási és egészségügyi területen, a magyarok 62%-a számít a munkavállalás javuló lehetőségeire. A legoptimistábbak (75%) a 18-29 évesek, és a magasabb iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkezők. A tanulási lehetőségek javulásában hisz a magyarok 68 százaléka, de főként a fiatalok és a kisvárosiak, a derűlátók listáját a litvánok vezetik (86%), míg a lengyelek látják – mint több más területen is – a legborúsabban a helyzetet (62%). Kozák Ákos, a GfK igazgatója szerint a magyar fiatalok optimizmusa egyedülálló, aminek magyarázata vagy az, hogy tájékozottabbak az idősebbeknél, vagy jobban ítélik meg csatlakozás utáni esélyeiket. A 30-on túliak, és főként egyes csoportjaik – mint a vidéki alacsony jövedelműek és az agrárlakosság - azonban minden területen pesszimistábbak, pedig az EU-csatlakozással ők lesznek az igazi nyertesek – véli Kozák Ákos.

A magyarok 29%-a gondolja, hogy biztos lesz a munkahelye a csatlakozás után, egynegyedük javulásra számít, míg 40%-uk szerint a helyzet nem fog változni. Az egészségügyi szolgáltatások terén javulásban bízik a magyar lakosság több mint egyharmada, rossz kilátásokra számít a lakosság 16%-a.

Baljós ár(ny)ak

A legtöbben a tagjelölt államokban az árak emelkedésétől tartanak (81%), a magyarok 77%-a gondolja, hogy – igaz, időkorlátok nélkül – az árak átlagosan 25%-al nőni fognak. A tíz tagjelölt közül hat állam polgárai látják nálunknál is rosszabbnak a helyzetet, a magyarok viszonylagos optimizmusára magyarázat lehet, hogy a közvélekedés szerint az áraknak már nem nagyon van hova nőniük.

Érdekes jelenség, –vélik a kutatók - hogy sokan (35%) vélik, hogy a csatlakozás után tovább erősödik a korrupció, főként a többlépcsős bürokrácia miatt. Magyarország átlag alatt „teljesített” ebben a kategóriában: csak minden harmadik magyar gondolja ezt a veszélyt komolynak, míg például a ciprusiak háromnegyede van ezzel így. Elgondolkodtató, – véli Kozák Ákos – hogy a megkérdezett diákok közel 40%-a számít a korrupció elszabadulására a csatlakozás után.

A tíz ország lakói a legellentmondásosabban az életszínvonal jövőbeni alakulásáról vélekednek – derül ki a GfK felméréséből. A megkérdezettek 38%-a egyértelműen az életszínvonal csökkenésére bólintottak, legtöbben versenytárs szomszédainknál: Szlovákiában(60%), Csehországban (55%) és Lengyelországban (51%), míg a magyar lakosság mindössze 31%-a gondolja, hogy rossz sors vár rá az EU-ban. A magyar lakosság 28% vár érezhető életszínvonalbeli javulást a csatlakozástól, ami alulmarad az átlagos 31 százaléknak, de Magyarországon számítanak a legtöbben arra, hogy életszínvonaluk változatlan marad. Ugyanebben a kérdésben a legbizakodóbbak a máltaiak (50%), a ciprusiak (42%), valamint a balti államok (Litvánia: 42%, Lettország 37%). A GfK megállapítása szerint ötböl egy magyar véli, hogy a nemzeti identitás erősödni fog, míg 14% aggódik amiatt, hogy a magyarság elvész az EU-s nemzetek olvasztótégelyében.



(n.t.)