Új ezres
Mától kerülnek forgalomba azok az új ezer forintosok, amelyek új biztonsági elemeik segítségével féket vethetnek a bankjegy hamisításának a hazai pénzforgalomban. Az ezresek megfelelnek az európai biztonsági előírásoknak. A vadonatúj pénzt nem lesz nehéz megismerni: ugyanúgy néz majd ki, mint a régi, csupán egy vörösréz színű, hologram hatású fémcsík, valamint egy gyöngyház színű, "1000" feliratú irizáló nyomat kerül a pénzre - írja a Népszabadság. Évek óta az ezer forintos a legtöbbet hamisított magyar bankjegy, azonban a legtöbb csaló eddig egyszerű irodai módszereket alkalmazott a hamisításkor.
Módosulhat a csődtörvény
Változatlanul fogyatkoznak cégeink, jelzik a Creditreform legfrissebb adatai. Az év első három hónapjában a 13,5 százalékkal több felszámolás és 19 százalékkal több végelszámolás indult, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában - derül ki a Világgazdaság erről szóló mai cikkéből. Filip György, a Felszámolók Országos Egyesületének alelnöke szerint elsősorban a törvényi alapelveken kell fordítani akként, hogy a bajba jutott cégek időben, akkor kapjanak lehetőséget a csődeljárás megkezdésére, amikor még van vagyonuk, és így nagyobb az esélyük is a rentábilis működés helyreállítására. A cikk szerint megkezdődtek az előkészületek egy új csődtörvény bevezetésére.
Folytatódik a lakáspiaci boom
Bár lassul a budapesti lakásépítések üteme, az idén mégis rekord mennyiségű, összesen 9 ezer lakás átadása várható. Ezek zöme a IX., a XIII., és a XI. kerületben épül - írja a HVG-online. Az elmúlt évben Budapesten folytatódott a vállalkozói lakásépítés térnyerése. Legalább 50 lakásos magánberuházások keretében 22826 lakás építése volt folyamatban, ebből 7908-at át is adtak az év végéig. A beruházó cégek slágerterméke 2005-ben az idősotthon-építés volt: 1140 férőhelyet adtak át, 30 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Aggodalmat kelthet ugyanakkor a tény, hogy egyre többet lehet hallani eladatlan és eladhatatlan lakásokról, a piac telítettségéről.
Takarékszövetek vs. kereskedelmi bankok
Nem képesek a lakossági hitelezésben lépést tartani a nagy bankokkal a takarékszövetkezetek. Különösen a deviza alapú hitelezésben maradtak le. Lakosságikölcsön-állományuk emiatt mindössze kilenc százalékkal gyarapodott tavaly, miközben a kereskedelmi bankok harmincszázalékos bővülést produkáltak - írja a Magyar Hírlap. Szakértők szerint a takarékszövetkezetek lemaradásának oka, hogy nem vállalták fel a devizahitelezés kockázatait. Márpedig mind a vállalati, mind a lakossági ügyfelek az olcsóbb euró, illetve svájci frank alapú hiteleket keresik, mondván, azok még egy esetleges forintgyengüléskor is versenyképesebbek a jóval magasabb kamaton ketyegő forinthiteleknél.
